Árulkodó látlelet - Figyelmeztető egészségügyi adatok Nyíregyházán

Rosszabb a születéskor várható élettartam

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, így Nyíregyházán is a 2009-es adatok alapján - a múlt évi összesítés még nem ismert - a nők születéskor várható élettartama valamivel több mint 77, a férfiaké pedig 68 év. Ez a mutató elmarad mind az európai uniós, mind pedig az országos átlagtól, amely 82 és 76, illetve 77 és 70 év volt két esztendővel ezelőtt.

Pedig Nyíregyháza úgynevezett öregedési indexe - amelyet a 65 éven felüli korosztály és a 14 éven aluliak aránya mutat - lényegesen jobb az országos átlagtól. A tavalyi számok alapján 85,17 százalék volt a város mutatója, az országos 108 százalékkal szemben! A szabolcsi megyeszékhely 119 904 lakosa között - január elsején - 9 076 volt a 14 éven aluli gyermek, míg 5 992 a 65 éven felüli idős ember.

A nyírségi nagyvárosban - amely az ország hetedik legnépesebb települése - a legtöbben keringési rendellenességek miatt vesztik életüket. A második leggyakoribb halálok a daganatos betegség, amely évről évre emelkedő számú, a harmadik pedig a különböző sérülésekből, mérgezésekből bekövetkezett halál. A 2009-ben keringési betegségekben 545-en, daganatos betegségekben 339-en, míg sérülésektől, mérgezésektől 83-an haltak meg. A három mutató a halálozások 45,49, 28,3, illetve 6,93 százalékát tette ki. Viszonylag magasnak mondható a légzőszervi és az emésztőrendszeri betegségek miatt bekövetkezett halálok száma is, amely 6,59 és 5,59 százalékos arányt jelzett.

A növekvő tendenciájú daganatos betegségekben 192 férfi és 147 nő halt meg Nyíregyházán. Leggyakrabban a tüdődaganatok végeztek a betegekkel mind a nőknél, mind a férfiaknál, együttesen 92 esetben. A vastag- és végbél rosszindulatú daganata miatt pedig 53-an vesztették életüket.

Az orvosok szerint az egészségromlás 43 százalékát a helytelen életmód okozza Nyíregyházán is, amit az Országos Egészségfejlesztési Intézet kutatási adatai is alátámasztanak. További 27 százalék a genetikai, öröklési tényezőkre vezethető vissza, 17 százalék pedig a környezeti hatásokra, de az emberek egészségi állapotáért 11 százalékban felelőssé tehető az egészségügyi ellátórendszer milyensége is.

Ami az életmódot illeti: a helytelen táplálkozás, a mozgáshiány, a stresszes életkörülmények, a dohányzás, az alkohol és újabban a drog is nagyban hozzájárul a betegségek kialakulásához, a korai halálozáshoz. Már a legfiatalabb korosztály is veszélyeztetett rossz táplálkozási szokásai, a testmozgás hiánya, illetve a káros szenvedélyek, a dohányzás, az alkohol és a kábítószer miatt.

Az adatok riasztóak. Nyíregyházán évente 120 férfi és 37 nő halála hozható összefüggésbe a dohányzással a 25 és 64 év közöttiek között. További 91 férfi és 25 nő pedig a rendszeres alkoholfogyasztás következtében veszti életét. A dohányzással összefüggésbe hozhatóan ajak-, szájüreg-, garat- és nyelőcsődaganat miatt évente 12-13 férfi, és 1-2 nő hal meg. Légcső-, hörgő- és tüdődaganat következtében 30-31 férfi és 11-12 nő. Szív- és agyérbetegségben további 39-40 férfi, illetve 12-13 nő. Tüdőtágulat, krónikus tüdőbetegség pedig 36-37 férfit és 9-10 nőt visz el évente.

A mértéktelen alkoholfogyasztás következtében kialakuló májbetegségekben - ugyancsak évente - 34-35 férfi és 14-15 nő hal meg. Három-négy férfinél és egy nőnél pedig a nyelőcső, illetve a gége rosszindulati daganata okozza a halált. Az ivás miatti halálos közúti baleseteknek 45 férfi és 9-10 nő az évenkénti áldozata. Az öngyilkosságoknál szintén szerepet játszik az alkohol, átlagosan 18 férfi és 3 nő hal meg emiatt.

Az elhízás is számos betegség kialakulásáért felel

A rossz táplálkozási szokások, illetve a mozgáshiány miatt bekövetkező elhízás is számos betegség kialakulásáért felel Nyíregyházán is.
Jellemző a túlzott energia, zsír, koleszterin, hozzáadott cukor és só, illetve elégtelen a rost, zöldség, gyümölcs és teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása. Mindehhez hozzájárul a testmozgás hiánya, így alakul ki a jelentős testsúlytöbblet, ami lassan már az emberek kétharmadára jellemző.
A fizikai aktivitás átlagosan nem haladja meg a napi tíz percet egy embernél; a legkevesebbet a munkahellyel rendelkezők mozognak, ami nagyrészt szabadidejük hiányával hozható összefüggésbe az orvosok szerint. A testmozgás hiánya persze nemcsak elhízást okoz, hanem nagy szerepet játszik a mozgásszervi betegségek kialakulásában is, sőt - állítják az orvosok - még a daganatok kialakulásával is összefüggésbe hozható.
Nyíregyházán - az országos helyzethez hasonlóan - népbetegségnek számít a magas vérnyomás, a különböző szívbetegségek és a mozgásszervi elváltozások. Közel hasonló nagyságrendbeli problémát jelent a cukorbetegség és a csontritkulás. A hipertóniás betegek száma tavaly 33 335 volt, a mozgásszervieké 18 214, a szív- és érrendszeri betegeké pedig 14 976. A páciensek között az arányuk meghaladta a 27, a 15 és a 12 százalékot. Cukorbetegség miatt 8 926-an, csontritkulás következtében 5 490-an, asztmás tünetekkel 4 574-en, rosszindulatú daganatok miatt pedig 3 035-en fordultak orvoshoz. (folyt.)

A mozgásszervi betegség miatti keresőképtelenségi táppénzes napok száma összesen 117 398 volt, a légúti betegségek következtében 78 869, a pszichéseknél 25 554, míg a szív- és érrendszeriek esetében 22 781.

Az orvosok szerint az önpusztító életmódon csak az érintett tud változtatni. Az egyén felelősségét mindenekelőttinek tartják, ugyanakkor hozzáteszik: vannak, akik alkatuk miatt egyedül nem képesek akaratuk véghezvitelére, külső támogatásra szorulnak. S van változtatnivaló a gazdasági és társadalmi körülményeken is. Tapasztalataik alapján állítják, hogy a nehéz életkörülmények között élő emberek esetében gyakoribb a súlyos betegség kialakulása, nagyobb az idő előtti elhalálozás veszélye.

Ennek fő oka - megfogalmazásuk alapján - a hátrányos anyagi helyzet, a létbizonytalanság, a szorongás, a társadalmi kirekesztettségnek érzése.

A legnagyobb mentális egészségromboló hatás

A pácienseik életkörülményeit is jól ismerő nyíregyházi orvosok a "legnagyobb mentális egészségromboló hatásként" a munkanélküliséget emlegetik, pedig a foglalkoztatási mutatók csaknem azonosak az országos adatokéval…

A nők esetében az országos 50 százalékkal szemben 49,7, míg a férfiaknál 63 százalékkal szemben 60,8 százalékos az arány. Az orvosok a mutató "másik oldalát" tartják riasztónak, azt, hogy a Nyíregyházán élő munkaképes nők valamivel több mint a felének, 50,3 százalékának nincs munkahelye. A férfiaknak pedig a 39,2 százaléka állástalan.

S mindez természetesen kihat a családok jövedelmi viszonyaira, mert a szociális támogatások nem pótolják a kiesett keresetet. Emellett nagyarányú a minimálbéres foglalkoztatás is. Így az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem 70 ezer forint a statisztikai kimutatás szerint.

Az alacsony jövedelemből aztán nehéz egészségesen táplálkozni, a rendszeres testmozgásra pénzt fordítani vagy megfelelő körülmények között pihenni, kikapcsolódni. S a nehéz körülmények között élőknek "luxussá válik a háziorvos", kisebb, de közepes súlyosságú betegséggel sem fordulnak időben gyógyító szakemberhez, elhanyagolják egészségi állapotukat a gyógyszerkiadás megspórolásának reményével.

Mások mentális állapotuk miatt nem tudják feldolgozni nehéz élethelyzetüket, sőt tetézik azt az alkoholba meneküléssel, az "idegcsillapítóként" használt dohányzással, vagy újabban akad aki drogozással.

A háziorvosokat szándékosan kerülők önmagukat zárják ki a nagyobb gyógyulási esélyt jelentő korai diagnózis felállításából, továbbá az igen fontos szűrővizsgálatokból, sőt idegi vagy szenvedélybetegségi problémáik támogatási lehetőségéből is.
Az orvosok úgy vélik, hogy a foglalkoztatási mutatón a képzés, az iskolázottság további javítása tud igazán javítani. Álláspontjukat azzal magyarázzák, hogy a Nyíregyházán élő diplomások 75 százalékának, a középiskolát végzettek 53-55 százalékának van munkahelye, ugyanakkor az általános iskolából is kimaradóknak csak 5 százaléka foglalkoztatott. A gazdasági lehetőségek javítása - hangoztatják a gyógyítók - elengedhetetlen az egészségmegőrzésnél, emellett a segítségre szorulóknak célzott támogatást is kell nyújtani egyéni gondjaik leküzdéséhez.

Az utóbbi a jövőben megvalósulni látszik Nyíregyházán, hiszen "intézményesítetten" kapnak segítséget ezentúl a rászorulók. A beszédes látleletet megtárgyaló önkormányzati közgyűlés határozata szerint több egészségvédő és életmódprogram indul a városban. Az ismeretközvetítéssel - amelyben részt vesznek orvosok, pedagógusok és védőnők - mindenki hozzájuthat a kellő információhoz az egyéni egészségvédő döntése meghozatalához. Népszerűsítik a szűrővizsgálatokat, a korai diagnózis megállapításának fontosságát, a betegségmegelőzési tevékenységet a háziorvosoknál. A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett emberek pedig az ellátáshoz való hozzájutáshoz kapnak támogatást.

Külön programot szerveznek a koszorúér- és agyér-, a daganatos, a mentális, illetve a mozgásszervi betegségek megelőzésére, visszaszorítására. Az egészséges táplálkozás népszerűsítése és az aktív testmozgás elterjesztése ugyancsak programszerűen történik. S indítanak dohányzásról és alkoholról leszoktató programokat is, a drogfogyasztás veszélyeire szintén szervezetten hívják majd fel a figyelmet.

Úgynevezett egészségfejlesztő életciklus-programok kezdődnek az idős korúaknak, illetve a hátrányos helyzetű rétegeknek, köztük a munkanélkülieknek, a hajléktalanoknak, a roma kisebbség tagjainak és a fogyatékkal élőknek.

A nyíregyházi önkormányzat igyekszik gondoskodni a programok személyi és tárgyi feltételeinek megteremtéséről, valamint szó van egy komplex egészségterv elkészítéséről is 2012-ben, amely részletekbe menően rögzíteni a feladatokat a változás elérésére.