Asthma kutatás: microbák és mucosalis immunválasz
Az asthma és atopiás betegség prevalenciája világszerte emelkedő tendenciát mutat, melyet a populáció csekélyebb baktérium-expozíciójának tulajdonítanak a kutatók. Újabb vizsgálatok szerint a szervezetben lévő bakteriális mikrobióma (mikrobióta) tartja fenn az immun-homeosztázist, mely a bakteriális patogénekkel kapcsolatos immunválaszt irányítja.
Érdekes módon, egyes légúti vírusfertőzések csecsemőkori bronchiolitist ill. gyermekkori asthmát provokálhatnak, míg az allergének csak részben képesek a fertőző ágenseket utánozni.
A gazdaszervezet veleszületett immunsajátságai, valamint a nem kórokozó és patogén mikrobiális expozícióval kapcsolatos újabb metodikák új teóriát vetettek fel, hogyan jöhet létre asthma esetén a légúti nyálkahártya gyulladása. A légutak nyálkahártyája mikrobialis interface-t képez, ahol az epithel- és dendritsejtek kölcsönhatásba kerülnek különböző lymphocyta-alosztályokkal. A lymphoid sejtek számos, a veleszületett/szerzett immunitást érintő folyamatban vesznek részt, ebből alakul ki a végső immunválasz.
A mikrobákkal szembeni veleszületett immunválasz alapja a patogén-asszociált molekuláris mintázat, és a receptor felismerés, amely arra prediszponált egyedeken összefüggésben áll az interferon-I, a proinflammációs citokinek, és a T-helper-2 sejtek által generált immunválasszal. A koordinált, dinamikus immunválasz írja körül a különböző asthma-fenotípusokat.
Ha jobban megértjük majd a mikrobák szerepét az asthma felé történő "atopiás menetelésben", új kezelési metodikák bukkanhatnak fel, melyeket klinikai vizsgálatok során kell értékelni. Mindezek alapján, a gazdaszervezet specifikus biomarkerei révén lehet személyre szabott terápiát kialakítani az asthmás betegeken.
http://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736%2812%2962202-8/fulltext
