Az „Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programja 2011. évi előrehaladásáról” szóló Országgyűlés elé terjesztendő Jelentésről szóló kormány-előterjesztés tervezete

2012. június 22. 8:20

Jogszabálytervezet

Véleményezési határidő: 2012. július 16.

Véleményezési cím: viola.kiss@emmi.gov.hu

Részlet a jogszabálytervezetből:

Bevezetés

A jó egészség önmagában is jelentős egyéni és társadalmi érték, ugyanakkor egyéni és társadalmi erőforrás is. A lakosság jó egészsége a fenntartható gazdasági növekedés záloga. Öntudatos, magukért és utódaikért felelős, és azokért cselekvő polgárok lehetnek csak a zálogai a jövő sikeres Magyarországának.

Az első Orbán-kormány a lakosság egészségi állapotának javítása, az egészséges életmód elősegítése érdekében a 1066/2001. (VII. 10.) Korm. határozat keretében fogadta el a 2001-2010. évekre szóló Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Programját, amely öt nemzeti célt tűzött ki a 2010. évig tartó periódusra:

1. A lakosság meghatározó többsége vallja, hogy az egyik legfőbb emberi érték az egészség. Ezzel egyidejűleg el kell érni, hogy a döntéshozók mind a jogalkotásban, mind a költségvetésben kitüntető jelentőséget tulajdonítsanak a lakosság egészsége javításának.

2. A rokkantságmentes életéveket férfiaknál legalább 64, nőknél legalább 72 esztendőre kell kiterjeszteni.

3. A születéskor várható átlagos élettartamot férfiaknál legalább 70, nőknél legalább 78 esztendőre kell meghosszabbítani.

4. A társadalmi egyenlőtlenségeket, illetve a születéskor várható élettartamban mutatkozó különbségeket csökkenteni kell.

5. A felnövekvő generáció számára biztosítani kell az egészséges fejlődés feltételeit a fogantatástól a felnőttkorig.

Az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program 2003. évtől átalakuláson ment keresztül a Népegészségügyi Programról szóló 46/2003. (IV. 16.) OGY határozat formájában. A célkitűzések megvalósítását az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról szóló 46/2003. (IV. 16.) OGY határozattal meghirdetésre került Népegészségügyi Program adta. A 4/2006. (II. 8.) OGY határozat a Program elnevezését „Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programja” (a továbbiakban: Népegészségügyi Program) elnevezésre módosította. A Népegészségügyi Programról szóló 46/2003. (IV. 16.) OGY határozat 2. c) pontjában az Országgyűlés felkérte a Kormányt, hogy évente tájékoztassa az Országgyűlést a Program előrehaladásáról, a jelen jelentéssel ennek a kötelezettségnek kívánunk eleget tenni.

Magyarország új Alaptörvényének XX. cikk első bekezdése szerint mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. Ezen jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.

A népegészségügy a legszélesebb értelemben vett közügy. Elsődlegesen az egészség meghatározó tényezőire irányul, ezért nem egy ágazat, vagy szakma kizárólagos kompetenciája; össztársadalmi feladat, melynek „motorja” az egészségügyben van. Célkitűzése a lakosság egészségének fejlesztése, prioritása a szociális egyenlőtlenségek csökkentése, a nem-fertőző megbetegedések elsődleges megelőzése a környezet-egészségügyi és a járványügyi biztonság megőrzése mellett.

Az Európai Unió célkitűzéseivel összhangban, hazánkban is folyamatos a törekvés a lakosság egészségben eltöltött életéveinek növelésére. A Népegészségügyi Program fő célkitűzése, hogy minden magyar állampolgár a lehető legegészségesebben éljen, s ennek eredményeként tíz év távlatában három évvel legyen hosszabb a születéskor várható élettartam mindkét nem esetében. A Népegészségügyi Programban foglaltak megvalósításának két fő útja az egyes állampolgárok élethosszig tartó egészségvédelme és fejlesztése, és a főbb betegségek, sérülések, halálokok gyakoriságának csökkentése, az ezekkel járó szenvedés mérséklése.

A „Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére” szakmai koncepció (a továbbiakban: Semmelweis terv) kiindulópontja, hogy Magyarország társadalmi és gazdasági felzárkózása elképzelhetetlen rossz egészségi állapotú, beteg emberekkel. A lakosság jó egészségi állapota tehát alapvetően határozza meg a nemzet sorsát és jövőre vonatkozó kilátásait.

(Egészségügyért Felelős Államtitkárság)