Az orvostudományi kutatás anatómiája: nemzetközi kitekintés

A vizsgálat főbb irányai: az állami és magánbefektetések mennyiségi elemzése, szabadalmak, publikációk, új gyógyszerek és orvosi műszerek/eszközök megjelenése, bevezetése, a gazdasági eredményesség adatai. Az 1994-2012 közötti időszakot vették figyelembe, összevetették az USA és más országok kutatási támogatási rendszerét, a produktivitást, a betegségterheket (azok forrásai, és iparágak szerint). A szabadalmakat, publikációkat (1981-2011) a citációk és az impakt faktor alapján elemezték.

Milyen eredmények születtek mindebből?

(1) Csökkent a kutatásba történő invesztíció. Az USA esetében 1994-2004 között évi szinten 6%-kal, a növekedési arány éves 0,8%-kal csökkent (2004-2012 időszakában, a vizsgálat utolsó évében 117 milliárd USD (4,5%) volt az amerikai költségvetés teljes egészségügyi ráfordítása. A magánforrások aránya 1994-2012 között 46-ról 58%-ra emelkedett.

Az ipar (gyógyszeripar, eszközgyártók) csökkentette a "korai kutatások" arányát, előtérbe kerültek az orvosi eszközök, a biotechnológia alkalmazása, a későbbi stádiumú Humán Fázis vizsgálatok, főként a daganatos-, és a ritka betegségeket illetően. Az NIH (National Insitutes of Health) allokációi nem feleltek meg minden esetben a betegségterheknek: a rákbetegségek és a HIV/AIDS kutatási támogatottsága meglehetősen eltért.

(2) Az egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos kutatás nem kapott kellő támogatottságot. A teljes egészségügyi költségvetésből (USA) ez éves szinten 5 milliárd dollár volt (0,3%), másképpen tekintve a tudományos támogatásnak csak 1/20 része.

(3) Globalizáció: az amerikai kormány kutatási támogatásra fordított költségvetése 57%-ról (2004) 50%-ra csökkent 2012-re. A résztvevő cégek aránya is csökkent 50-ről 41%-ra, az USA globális kutatásokban való részvétele is visszaesett, 57-ről 44%-ra. Ezzel szemben Ázsiában, elsősorban Kínában az invesztíció a 2004-es 2,6 milliárd USD-ről 2012-re 9,7 milliárdra(!) nőtt, főként az oktatást, képzést, személyi állományt illetően. Az USA szabadalmakban való részvételi aránya is csökkent 57% (1981) - 51% (2011).

Összegzésképpen annyit lehet megállapítani, hogy az orvostudományi kutatás, felfedezések gyakorlati kiaknázása, klinikai haszna csak akkora valósulhat meg, ha új invesztíciók (és új befektetők) jelennek meg a piacon. Ilyen lehet pl. a külföldi/idegen tőke bevonása, új innovációs kapcsolatrendszerek kiépítése, az adminisztratív költségek csökkentése, szabadalmi adatbázisok, kockázatmegosztó együttműködések az állami és magánszektor befektetői között. A nemzetközi kutatási trendek ismeretében látszik, hogy az USA vezető szerepe e téren megszűnhet, ha a következő évtizedben nem tesz valamit ennek megakadályozására.

****
Az új gyógyszerek, vakcinák, innovatív orvosi beavatkozási technikák, műszerek mindig megmozgatták az emberek fantáziáját: orvosokét, kutatókét, betegekét egyaránt. A 20. században az orvosi, orvostudományi kutatás és egyben az egészségügy fejlődése a fejlett országokban az egészség és a "hosszú élet" primer forrásaként, motorjaként működött. Az USA hagyományosan élen állt e kutatásokban, évtizedeken át a világ kutatási támogatásainak mintegy fele amerikai eredetű volt.

Gyógyszerkutatási trendek (kép: JAMA)

Amerikában cégek, alapítványok, állami szervezetek egyaránt támogatják a kutatásokat, az akadémiai (egyetemi) laboratóriumokat, kutatói teameket, együttműködéseket. Ez más országokban másképpen működik: sok helyütt dominálnak az állami kutatóhelyek, az egészségügyi rendszerek és biztosítók közvetlen módon vezetik és finanszírozzák az innovatív tevékenységet.

Az orvosi kutatás felé irányuló elvárások jelentősen eltérhetnek egymástól. Mindenkinek más szempontjai vannak.

• A beteg számára reménysugár, hogy meggyógyulhat. Súlyosan beteg gyermek szülője esetén állandó frusztráció forrása, ahogyan a kutatás halad, majd megáll ismét…
• Ahol az orvos a hatékonyabb ellátási lehetőséget látja, a közgazdász a fejlődés motorját, a politikus a magasabb képzettséget igénylő munkahelyeket, és a javuló nemzetközi kompetenciákat. A kórházigazgatók új szolgáltatások bevezetését remélik, a gyógyszeripar számára létfontosságú az új, innovatív termékek piacra dobása.
• A biztosítási szakértő kételkedik abban, hogy a kutatás értéke meghaladja a ráfordítást. A hatóság orvosi innovációk esetén azt mérlegeli, milyen az előny/kockázat arány egy-egy új termék esetén. Emberbaráti szervezetek, kampánycsoportok számára a kutatás mindig reményt jelent, valamely betegség megoldására, lehetséges felszámolására.
• A kutató, a tudós számára pedig saját tudása elmélyítését adott területen, és egy olyan gondolkodásmód elsajátítását, ahol a kutatói intelligencia és a jól szervezett erőfeszítés együttesen növelheti, javíthatja az emberek egészségét. Az igen színes paletta minden része, résztvevője fontos, így látjuk, hogyan jut el egy kutatási eredmény a laborból a betegágyig.

Forrás és további részletek:
http://jama.jamanetwork.com/article.aspx?articleid=2089358