A betegek preferenciái

A rosszindulatú daganatos betegséggel összefüggő thromboemboliás betegségben szenvedők számára az irányelvek antikoaguláns kezelés beállítását javasolják.

hirdetés

A korábbi irányelvek e betegcsoport számára a kis molekulasúlyú heparinokat ajánlották a K-vitamin antagonistákkal szemben, az új típusú oralis antikoagulánsok csak az utóbbi időben váltak elfogadottá. A kis molekulasúlyú heparinok és a K-vitamin antagonisták számos olyan hátránnyal rendelkeznek, amelyek fokozzák a betegekre nehezedő terheket. Ezeket a terheket lehet mérsékelni az új típusú oralis antikoagulánsok – például a rivaroxaban – alkalmazásával.

A COSIMO vizsgálat elsődleges célja az volt, hogy való életből származó adatokat szolgáltasson a hagyományos antikoaguláns kezelésről (kis molekulasúlyú heparin vagy K-vitamin antagonista) rivaroxaban-kezelésre átállított aktív tumoros betegek terápiás elégedettségéről. Mivel keveset tudunk arról, hogy e betegcsoport betegeinek milyen preferenciái vannak az antikoaguláns-kezeléssel kapcsolatban, ezért a COSIMO vizsgálat másodlagos céljaként ennek feltérképezését tűzték ki.

A kutatást a diszkrét választásos kísérlet módszerével végezték. A betegeknek egy feltételezett terápiás döntési helyzettel kapcsolatban kellett a saját preferenciájuknak megfelelően választaniuk a következő lehetőségek közül:

  • alkalmazási mód: injekció vagy tabletta;
  • alkalmazás gyakorisága: naponta egyszer vagy kétszer;
  • az INR (international normalized ratio) mérésének szükségessége 3-4 hetente: igen vagy nem;
  • kölcsönhatás étellel és alkohollal: igen vagy nem.

A fenti döntési helyzeteket kezeléstől független, semleges paraméterként kiegészítették a kezelőorvos elérhetőségének könnyűségével (1 km vagy 20 km). A kérdéseket strukturált telefonos interjúk során tették fel, és a kapott válaszokat értékelték.

A COSIMO vizsgálat 505 megfigyelt betegéből 163 került be az elemzésbe, akiknek 49,1%-a nő volt, átlagéletkoruk 63,7 év. A daganatos betegségük diagnózisa óta átlagosan 22,4 hónap telt el. Az antikoaguláns szer váltásakor 18,4%-uk volt remisszióban, 29,4%-uknak volt stabil betegsége, 17,8%-uk volt relapszusban vagy progresszióban (a fennmaradó hányad státusza ismeretlen).

A betegek legfontosabb szempontja, amely a döntések 73,8%-át befolyásolta, az oralis alkalmazási mód volt, ezt követte 11,8%-kal az étellel és alkohollal adott kölcsönhatás kockázata (11,8%), az orvostól való távolság (7,2%), illetve az adagolási gyakoriság (6,5%). Az eredmények a vizsgált alcsoportokban összességében konzisztensek voltak.

Az antikoaguláns váltására az esetek 35,6%-ában a kezelőorvos döntése, 25,2%-ában a parenteralis alkalmazás terhe és 36,8%-ában a beteg döntése illetve életminőséggel kapcsolatos megfontolások nyomán került sor, ami egybevág azzal az eredménnyel, hogy a betegek az oralis alkalmazási módot tartották a legfőbb választási szempontnak.

Az elemzésből az is kiderült, hogy az alkohol- és ételfogyasztással kapcsolatos megszorítások a fiatalabb betegek számára voltak fontosabbak.

Egy korábbi, hasonló metodikával és szintén daganatos betegeken végzett másik kutatásban, ahol más típusú opciók közül választottak a résztvevők, az derült ki, hogy a daganatos kezeléssel való interferencia (39%), a visszatérő thrombosis kockázata (24%) és a vérzésveszély (19%) fontosabbak voltak az oralis alkalmazás preferenciájánál (13%). A két vizsgálatot hasonlóságaik ellenére több jelentős különbség miatt nem lehet közvetlenül összehasonlítani. A feltett kérdések eltérő profilja mellett az is fontos eltérés, hogy a régebbi kutatás még nem vehette figyelembe lehetséges opcióként az új típusú antikoagulánsokat.

Nem kérdés, hogy a daganatos betegekre háruló betegségterhekhez jelentősen hozzájárulnak kezelésük terhei. A jelen kutatás elsődlegesen az antikoagulálás kényelmi szempontjaira fókuszált, és fontos adalékokat szolgáltatott a betegek választási preferenciáira vonatkozó ismereteinkhez. Megállapította, hogy a hagyományos antikoagulánsról rivaroxabanra váltás során a betegek számára a kényelmi szempontok között a legfontosabb tényező az oralis alkalmazás lehetősége. Ennek figyelembe vétele kiemelten fontos a hosszabb távra érvényes terápiás döntések meghozatalakor.

 

Forrás: Picker N, Lee AY, Cohen AT, et al. Anticoagulation Treatment in Cancer-Associated Venous Thromboembolism: Assessment of Patient Preferences Using a Discrete Choice Experiment (COSIMO Study). Thromb Haemost 2020; Sep 2.

Szerző:

PHARMINDEX Online