A nem K-vitamin típusú szájon át szedhető véralvadásgátló szerek kezdő napi dózisainak megfelelőség-vizsgálata nem billentyűeredetű pitvarfibrilláló betegek körében

A felmérés 2011 januárja és 2016 decembere között zajlott. Az adatok a THIN és a (CPRD)-GOLD validált adatbázisokból származtak.

A DOAC-alapú terápiát kezdő betegek közül 15 252 (50,1%) rivaroxabant, 10 834 (35,6%) apixabant illetve 4381 (14,4%) dabigatrant kezdett szedni. A rivaroxaban csoport 17,3%-a, az apixaban csoport 12,8%-a, illetve a dabigatran csoport 53,8%-a esett abba a kategóriába, hogy a gyógyszerét csökkentett dózisban kapja. A betegek legtöbbjének az Európai Unióban érvényes előírásoknak megközelítőleg megfelelő dózisban írták fel a gyógyszerét: a rivaroxaban csoportban ez az arány 84,2%, az apixaban csoportban 74,9%, míg a dabigatran csoportban 74,4% volt. Az EU-s adagolási útmutatókhoz képest alacsony dózist a rivaroxaban csoport 9,1%-ánál, az apixaban csoport 21,6%-ánál és a dabigatran csoport 8,7%-ánál rendeltek el. Felüldozírozás a rivaroxaban csoport 6,6%-ánál, az apixaban csoport 3,5%-ánál, míg a dabigatran csoport 16,9%-ánál történt. A veseelégtelenség mértékének növekedésével a felírt dózis csökkenése volt kimutatható. A legtöbb súlyos veseelégtelenséggel diagnosztizált beteg csökkentett dózisban kapott DOAC-ot: a rivaroxaban csoportban ez az arány 83%, az apixaban csoportban 91,1%, míg a dabigatran csoportban 80,0% volt.   

Az Egyesült Királyságban ez volt az első, világviszonylatban pedig a legátfogóbb ilyen típusú vizsgálat. A vizsgálat erőssége, hogy a felhasznált adatbázisokban a megfelelő DOAC-dozírozáshoz szükséges összes betegadat, ideértve a testsúly-adatokat is, elérhető. A vizsgálat hátránya, hogy csak a kezdő dozírozást vette figyelembe, noha a vizsgált betegek legtöbbje 6 hónap után változatlan dózisban kapta a gyógyszerét.

Az eredményeket összefoglalva megállapítható, hogy az Egyesült Királyságban 2011 és 2016 között alapellátásban részesülő pitvarfibrilláló betegek nagy része a DOAC-kezelését az EU-ban elfogadott dózis szerint kezdte meg. Az aluldozírozás az apixabant szedő betegeknél több mint kétszer olyan gyakori esemény volt, mint a dabigatrant vagy a rivaroxabant szedő betegeknél. A nem megfelelően előírt dozírozás hátterében lehetséges betegjellemzők azonosítása tehát indokolt. A nem megfelelően előírt dózisok klinikai hatásaira vonatkozó vizsgálatok szintén indokoltak. Segítségükkel a megfelelő dózis alkalmazása szélesebb körű lehet, így a beteg a kezelés által nyújtott legnagyobb mértékű előnyben részesülhet.

Forrás:

García Rodríguez LA, Martín-Pérez M, Vora P, Roberts L, Balabanova Y, Brobert G, Fatoba S, Suzart-Woischnik K, Schaefer B, Ruigomez A. Appropriateness of initial dose of non-vitamin K antagonist oral anticoagulants in patients with non-valvular atrial fibrillation in the UK. BMJ Open. 2019 Sep 20;9(9):e031341. doi: 10.1136/bmjopen-2019-031341.