A társadalmi és a szociális helyzet hatása az orális véralvadásgátló szerek alkalmazására nem billentyűeredetű pitvarfibrilláló betegekben

A vizsgálat 2011 és 2014 között, három nemzeti regiszter betegadatainak felhasználásával zajlott és összesen 68 056, legalább 18 éves, orális véralvadásgátlót korábban nem szedő, nem billentyűeredetű pitvarfibrillációban szenvedő beteg adatait elemezték.

hirdetés

A választott véralvadásgátló kezeléssel összefüggésbe hozható tényezőket többváltozós logisztikai regressziós analízissel azonosították, az esélyhányadost (OR) pedig minden esetben 95%-os megbízhatósági szintű konfidenciaintervallum (CI) mellett számolták.

Svédország körülbelül 10 millió lakosának 85%-a városi területeken él. Egy 2002-ben elfogadott, a generikumok alkalmazását támogatni szándékozó jogszabály értelmében a felírt gyógyszer és a generikum ára közötti különbséget a beteg fizeti. 2006-ban egy sor olyan intézkedést vezettek be, amelyek a betegek egészségügyi szolgáltatót illető szabad választását hivatottak segíteni. Az említett reformintézkedések bevezetése után végzett felmérések azonban mind a beteggondozás, mind az egészségi állapot terén társadalmi-gazdasági különbségeken alapuló egyenlőtlenségeket állapítottak meg. A warfarin alternatívájaként 2011 óta a stroke megelőzésének céljából NOAC típusú szerek – dabigatran, rivaroxaban és apixaban – is hozzáférhetőek Svédországban. Noha drágábbak, ezek az új típusú szerek a warfarinnál kedvezőbb előny/kockázat aránnyal jellemezhetők és rendszeres monitorozás nélkül, fix dózisban is felírhatóak. A 2011–2017 időszakban a NOAC típusú szerek alkalmazása nagyon elterjedt, míg a warfarin használata előbb beállt egy állandó szintre, majd csökkenni kezdett.

A véralvadásgátló kezelést a vizsgált betegek 27,4%-a NOAC-al, míg 72,6%-uk warfarinnal kezdte. A NOAC-kezelésben részesülő betegek jellemzően magasan képzettek voltak (OR 1,37; 95% CI: 1,30–1,45), a legmagasabb jövedelmű kvartilisbe estek (OR 1,23; 95% CI: 1,16–1,31) és vezető pozícióban dolgoztak (OR 1,41; 95% CI: 1,27–1,58). A vidéken élő betegek fele akkora eséllyel kezdték a kezelést NOAC-al, mint a városban élők (OR 0,48; 95% CI: 0,45–0,51).

Svédország északi része ritkán lakott, a lakóhelytől a kórházak, de még a háziorvosi rendelő is nagy távolságokra lehet. Azt várnánk, hogy ez a NOAC típusú szereknek kedvez, mivel alkalmazásukkal a szükséges véralvadás-vizsgálatok száma kisebb. A vizsgálat ezzel ellentétes eredményt adott, aminek egyik oka az lehet, hogy az ilyen távoli területeken kevesebb a szakorvos specialista. A városokban élő emberekkel szemben a vidéken élő lakosok gyakrabban látogatták meg a háziorvosi rendelőket, de ritkábban vettek igénybe ambuláns szakrendelőket. Egy további ok a helyi önkormányzatok gyógyszer-visszatérítésre vonatkozó irányelvei és szabályozási módja lehet, például bizonyos megyék arra ösztönzik az orvosokat, hogy olcsóbb gyógyszereket írjanak fel, ezzel mérsékelve a kiadásokat. Szintén lehetséges, hogy az orvos inkább warfarint ír fel, hogy a gyakoribb kontrollvizsgálatok révén a kezelés pontos betartásának esélyét növelje. Egy korábbi, az időskorú svéd lakosság körében végzett felmérésből az is kiderült, hogy – pontos életkortól, nemtől, meglévő betegségektől és lakóhelytől függetlenül – az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező lakosok kisebb valószínűséggel választanak új típusú gyógyszert. A magas iskolai végzettséggel rendelkező egyének az új gyógyszerekkel kapcsolatban valószínűleg tájékozottabbak és hatékonyabban kommunikálják az igényeiket. Valószínűbb az is, hogy a munkáltatóik révén magán egészségbiztosítással rendelkeznek, ami gyorsabb szakorvosi ellátást biztosít.

A vizsgálat eredményei szerint tehát a véralvadásgátló terápiát a nem billentyűeredetű pitvarfibrillációban szenvedő svéd betegek közül a magasabb társadalmi, illetve szociális státuszú, illetve városban élő betegek nagyobb eséllyel kezdik NOAC-kal, mint warfarinnal. Az itt azonosított egyenlőtlenségek okainak mélyebb feltárása további vizsgálatok feladata.

 

Forrás:

Gurusamy VK, Brobert G, Vora P, Friberg L. Sociodemographic factors and choice of oral anticoagulant in patients with non-valvular atrial fibrillation in Sweden: a population-based cross-sectional study using data from national registers. BMC Cardiovasc Disord. 2019 Feb 26;19(1):43. doi: 10.1186/s12872-019-1029-z.

Szerző:

PHARMINDEX Online