A társadalmi és a szociális helyzet hatása az orális véralvadásgátló szerek alkalmazására nem billentyűeredetű pitvarfibrilláló betegekben
A vizsgálat 2011 és 2014 között, három nemzeti regiszter betegadatainak felhasználásával zajlott és összesen 68 056, legalább 18 éves, orális véralvadásgátlót korábban nem szedő, nem billentyűeredetű pitvarfibrillációban szenvedő beteg adatait elemezték.
A választott véralvadásgátló kezeléssel összefüggésbe hozható tényezőket többváltozós logisztikai regressziós analízissel azonosították, az esélyhányadost (OR) pedig minden esetben 95%-os megbízhatósági szintű konfidenciaintervallum (CI) mellett számolták.
Svédország körülbelül 10 millió lakosának 85%-a városi területeken él. Egy 2002-ben elfogadott, a generikumok alkalmazását támogatni szándékozó jogszabály értelmében a felírt gyógyszer és a generikum ára közötti különbséget a beteg fizeti. 2006-ban egy sor olyan intézkedést vezettek be, amelyek a betegek egészségügyi szolgáltatót illető szabad választását hivatottak segíteni. Az említett reformintézkedések bevezetése után végzett felmérések azonban mind a beteggondozás, mind az egészségi állapot terén társadalmi-gazdasági különbségeken alapuló egyenlőtlenségeket állapítottak meg. A warfarin alternatívájaként 2011 óta a stroke megelőzésének céljából NOAC típusú szerek – dabigatran, rivaroxaban és apixaban – is hozzáférhetőek Svédországban. Noha drágábbak, ezek az új típusú szerek a warfarinnál kedvezőbb előny/kockázat aránnyal jellemezhetők és rendszeres monitorozás nélkül, fix dózisban is felírhatóak. A 2011–2017 időszakban a NOAC típusú szerek alkalmazása nagyon elterjedt, míg a warfarin használata előbb beállt egy állandó szintre, majd csökkenni kezdett.
A véralvadásgátló kezelést a vizsgált betegek 27,4%-a NOAC-al, míg 72,6%-uk warfarinnal kezdte. A NOAC-kezelésben részesülő betegek jellemzően magasan képzettek voltak (OR 1,37; 95% CI: 1,30–1,45), a legmagasabb jövedelmű kvartilisbe estek (OR 1,23; 95% CI: 1,16–1,31) és vezető pozícióban dolgoztak (OR 1,41; 95% CI: 1,27–1,58). A vidéken élő betegek fele akkora eséllyel kezdték a kezelést NOAC-al, mint a városban élők (OR 0,48; 95% CI: 0,45–0,51).
Svédország északi része ritkán lakott, a lakóhelytől a kórházak, de még a háziorvosi rendelő is nagy távolságokra lehet. Azt várnánk, hogy ez a NOAC típusú szereknek kedvez, mivel alkalmazásukkal a szükséges véralvadás-vizsgálatok száma kisebb. A vizsgálat ezzel ellentétes eredményt adott, aminek egyik oka az lehet, hogy az ilyen távoli területeken kevesebb a szakorvos specialista. A városokban élő emberekkel szemben a vidéken élő lakosok gyakrabban látogatták meg a háziorvosi rendelőket, de ritkábban vettek igénybe ambuláns szakrendelőket. Egy további ok a helyi önkormányzatok gyógyszer-visszatérítésre vonatkozó irányelvei és szabályozási módja lehet, például bizonyos megyék arra ösztönzik az orvosokat, hogy olcsóbb gyógyszereket írjanak fel, ezzel mérsékelve a kiadásokat. Szintén lehetséges, hogy az orvos inkább warfarint ír fel, hogy a gyakoribb kontrollvizsgálatok révén a kezelés pontos betartásának esélyét növelje. Egy korábbi, az időskorú svéd lakosság körében végzett felmérésből az is kiderült, hogy – pontos életkortól, nemtől, meglévő betegségektől és lakóhelytől függetlenül – az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező lakosok kisebb valószínűséggel választanak új típusú gyógyszert. A magas iskolai végzettséggel rendelkező egyének az új gyógyszerekkel kapcsolatban valószínűleg tájékozottabbak és hatékonyabban kommunikálják az igényeiket. Valószínűbb az is, hogy a munkáltatóik révén magán egészségbiztosítással rendelkeznek, ami gyorsabb szakorvosi ellátást biztosít.
A vizsgálat eredményei szerint tehát a véralvadásgátló terápiát a nem billentyűeredetű pitvarfibrillációban szenvedő svéd betegek közül a magasabb társadalmi, illetve szociális státuszú, illetve városban élő betegek nagyobb eséllyel kezdik NOAC-kal, mint warfarinnal. Az itt azonosított egyenlőtlenségek okainak mélyebb feltárása további vizsgálatok feladata.
Forrás:
Gurusamy VK, Brobert G, Vora P, Friberg L. Sociodemographic factors and choice of oral anticoagulant in patients with non-valvular atrial fibrillation in Sweden: a population-based cross-sectional study using data from national registers. BMC Cardiovasc Disord. 2019 Feb 26;19(1):43. doi: 10.1186/s12872-019-1029-z.