A sztatinterápia előnyei meghaladják a kockázatokat

Az elemzés célja, hogy segítse a klinikusokat, betegeket és a közvéleményt a sztatinterápiával kapcsolatos döntések meghozatalában. Az eredmények szerint a mellékhatások, mint például az izomfájdalom valóban előfordulnak, de viszonylag kevés betegnél tulajdoníthatók kizárólag a gyógyszerszedésnek. A sztatinterápia kritikusai szerint viszont egészséges emberek szedik feleslegesen a gyógyszert a szívinfarktus és stroke megelőzésére.

A randomizált klinikai vizsgálatokból származó adatok igazolják, hogy a sztatinkezelés 25 százalékkal csökkenti a jelentős vaszkuláris események (pl. koszorúér eredetű halálozás vagy szívinfarktus, stroke, illetve koszorúér revaszkularizációs eljárás) kockázatát minden (!) egyes mmol/l LDL csökkenéssel évente, amíg a gyógyszer szedése folyamatos. A sztatinterápia abszolút haszna az egyén okkluzív vaszkuláris kockázatától és az LDL-koleszterin szintjének csökkenésétől függ. Például az LDL-koleszterin 2 mmol/l-el való csökkentése egy hatékony és olcsó sztatinnal (pl. napi 40 mg atorvasztatinnal) 5 éven keresztül 10 000 betegnél jellemzően körülbelül 1000 olyan beteg esetében előzi meg a jelentős vaszkuláris eseményt, akinél már korábban előfordult okkluzív vaszkuláris elváltozás (szekunder prevenció10 százalékos abszolút haszon), és 500 olyan beteg esetében, akiknél magasabb a kockázat, de még nem szenvedtek el vaszkuláris eseményt (primer prevenció, 5 százalékos abszolút haszon).

A sztatinkezelés hatására az érrendszeri elváltozások kockázata a terápia során folyamatosan csökken, vagyis tartós kezelés hatására nagyobb lesz a prevenció mértéke, ami hosszú távon is fennmarad.

Ezek a nagyon kedvező hatások sokszorosan felülmúlják a súlyosnak minősíthető mellékhatásokat, amit igazoltan a hosszú távú sztatinkezelés okozott, a miopátia (definíció szerint izomfájdalom vagy -gyengeség és jelentős kreatin-kináz szint emelkedés), az újonnan fellépő diabétesz mellitus és a hemorrhágiás stroke voltak.

Jellemzően 10 000 beteg 5 éven keresztüli kezelése például napi 40 mg atorvasztatinnal 5 miopátiás esetet eredményezne, amelyek közül esetleg egy rosszabbodhat (rhabdomyolysis alakulhat ki), ha a kezelést nem hagyják abba, illetve 50-100 új diabéteszes eset és 5-10 hemorrhágiás stroke fellépését okozná. Ugyanakkor ezeknek a mellékhatásoknak a kardiovaszkuláris eseményekre kifejtett káros hatását már figyelembe vették az abszolút haszon felbecslésekor.

A sztatinterápia 50-100 betegnél okozhat tüneti panaszokat (pl. izomfájdalom, izomgyengeség), ami 0,5-1% abszolút hátrányt jelent 10 000 betegre vonatkoztatva 5 éves kezelés során. Ugyanakkor placebo kontrollált, randomizált vizsgálatok egyértelműen igazolták, hogy a sztatinkezelésnek tulajdonított izom- és ízületi fájdalmak tüneti nagyon ritkán a gyógyszeres terápia következményei.

Ennek következtében a sztatinterápiával kapcsolatos további eredmények várhatóan nem fogják lényegében megváltoztatni az előny-kockázat arányt, így aggasztó az a tendencia, amely a mellékhatások arányát eltúlozza, és ezáltal felelőssé tehető a fokozott kockázatú egyének nem megfelelő gyógyszeres kezeléséért. A miopátia és más izomrendszeri tünetek ugyanis többnyire gyorsan elmúlnak a kezelés megszakításakor, viszont a terápia indokolatlan abbahagyása miatt fellépő szívinfarktus vagy stroke következményei végzetesek lehetnek.

Szerző: PHARMINDEX Online

Lektor: Dr. Márk László

Forrás: The Lancet, Interpretation of the Evidence for the Efficacy and Safety of Statin Threpy, 08 September, 2016, http://dx.doi.org/10.1016/S0140-6736(16)31357-5

Kommentár:

A sztatinok a preventív gyógyszeres terápia egyik legsikeresebb gyógyszercsoportja, kedvező hatásaikat számtalan klinikai vizsgálat igazolja. A sztatinkezelés okozta koleszterincsökkenés és az éresemények közötti kapcsolat a Bizonyítékokon Alapuló Orvoslás legjobban igazolt összefüggése. Ennek ellenére e gyógyszercsoport megítélése nem megfelelő, sokszor kerül méltatlan támadások kereszttüzébe. A sztatinoknak az orvosi gondolkodásban elfoglalt helyét igyekszik javítani vagy megszilárdítani Collins és mtsai az orvostudomány egyik legrangosabb folyóiratában, a Lancetben megjelent cikke. A 30 oldal hosszú, alapos írás lényegre törő, jó összefoglalóját olvashatjuk a Pharmindex különlenyomatában.

Az eredeti közlemény utolsó fejezetében a sztatinok biztonságosságáról szóló félrevezető közlések népegészségügyi hatásairól esik szó. A negatív hírek hatására sok országban mérték a folyó sztatinterápiát elhagyók számát és meg tudták becsülni annak kedvezőtlen hatását a halálozásra és az éresemények számára. Így pl. Ausztráliában a sztatinokat tévesen negatívan feltüntető televíziós műsor (amit utóbb visszavonattak a tv társasággal) hatására 60 ezer beteg hagyott fel a gyógyszerek szedésével. A sztatinkezelés hatásának ismeretében megbecsülhető, hogy ha ezen betegek 5 évig nem szedik a szert, 1500 és 3000 között van azoknak a potenciálisan halálos szívinfarktus és sztroke eseteknek a száma, amelyek bekövetkezte megelőzhető lett volna.

A sztatin szkepticizmus hazánkban sem ismeretlen. Az, hogy valaki nem fogadja el a mértékadó orvosi körök javaslatait, magánügy. Etikai aggályokat vet fel azonban, ha ezeket orvos vagy egészségügyi dolgozó terjeszti is. A közösségi médiában több éve megosztásra kerül időnként egy tv felvétel (sajnálatosan orvosi portálok szerkesztői által is), melyben a sztatinokat mérgeknek nevezik. Nem tudjuk felbecsülni, hogy a laikusok mellett orvosokat is megtévesztő valótlanságok patetikus előadásának milyen volt a hatása a magyarországi kardiovaszkuláris morbiditásra és mortalitásra, de bizonyos, hogy a sztatinok emiatt történő elhagyása által okozott kár jelentős. Az aktív éveiben a szív gyógyításával foglalkozó nyugdíjas kolléga a sztatinellenes szavaival nem csak az irányelvek szerint kezelő korrekt és lelkiismeretes orvosokat sérti meg, hanem az irányelveket kiadó és támogató orvosi társaságokat (Magyar Kardiológusok Társasága, Magyar Atherosclerosis Társaság, Európai Kardiológusok Társasága, stb.) is.

Dr. Márk László