Aspirin alkalmazása általános sebészi beavatkozások kapcsán

Módszerek

10.010 beteg került randomizálásra 2-by-2 faktor vizsgálati elrendezés alapján, akiken általános sebészi beavatkozásokat hajtottak végre, jellemző volt náluk a vascularis szövődmények kockázata. A csoportok képzése: 1. aspirin vagy placebo, 2. clonidine vagy placebo. E közlemény az aspirinnel kezelt vizsgálati kar eredményeit mutatja be. A betegek stratifikálása a megelőző aspirin kezelés alapján történt: a/ nem kaptak a vizsgálatba kerülés előtt aspirin kezelést (iniciális szegmens, 5628 beteg); b/ a vizsgálat előtt folyamatos aspirin kezelésben részesültek (continuális szegmens, 4382 beteg). Az iniciális szegmens betegeinél az aspirin (kezdő dózis 200 mg/nap, fenntartó dózis 100 mg/nap) , vagy placebo kezelés közvetlenül a műtét előtt kezdődött meg, és 30 napig tartott. A kontinuális szegmensben 7 napig tartott ugyanez a kezelés, azt követően visszatért az eredetileg alkalmazott dózisokhoz. Elsődleges végpont: a 30. napon végzett kontroll alkalmával a halálozás, vagy a myocardialis infarctus ténye.

Eredmények

Elsődleges végponti esemény 351/4998 betegen fordult elő (7,0%) az aspirin-, illetve 355/5012 betegen (7,1%) a placebo csoportban (HR az aspirin csoportban 0,99; 95% [CI], 0,86 – 1,15; P=0.92). Az aspirin csoportban több volt a major vérzéses esemény: 230 beteg (4.6%) vs. a placebo csoportban 188 beteg (3,8%); HR 1.23; 95% CI, 1,01 – 1,49; P=0.04). A két aspirinnel kezelt beteg-szegmensben a primer és szekunder végpontok hasonlóan alakultak.

Következtetés

Általános sebészi beavatkozások előtt, valamint a műtét idején, és a korai postoperatív szakban végzett aspirin kezelés nem eredményezett szignifikáns változást a halálozás illetve a nonfatalis myocardialis infarctus előfordulási arányaiban, a major vérzéses események száma viszont gyarapodott.

Támogató: Canadian Institutes of Health Research

Nyilvántartási szám: POISE-2 ClinicalTrials.gov number, NCT01082874.)

http://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMoa1401105