Sclerosis multiplex és a mikrobióma: van összefüggés?

Az ez évi, Bostonban rendezett 2014 Joint Americas and European Committees for Treatment and Research in Multiple Sclerosis (ACTRIMS/ECTRIMS) konferencia kapcsán készült egy interjú Dr. Sushrut Jangival (Brigham and Women's Hospital) a fenti kérdéskörről. Ennek néhány fontosabb momentumát adjuk közre alább.

hirdetés

Kérdés: Vizsgálatuk a sclerosis multiplex (SM) és a gastrointestinalis flóra potenciális kapcsolatát elemezte. Milyen szempontokat vettek figyelembe?

Válasz: Számos autoimmun betegség esetén merül fel a kérdés, hogy az általunk elfogyasztott táplálék, a bélrendszerben élő baktériumflóra befolyásolhatja-e az immunrendszer működését. Immunrendszerünk mintegy 80%-a a bélben található, és valószínűleg minden bélbe jutó anyag befolyást gyakorolhat annak működésére. Rheumatoid arthritis (RA) vagy gyulladásos bélbetegségek (IBD) esetén megfigyelhető, hogy a bél mikrobiomális viszonyai eltérőek, és a betegségek megjelenése, klinikai tünetei összefüggnek a mikrobióma aktuális állapotával.

Egereken pl. megfigyelhető, hogy az experimentálisan kiváltott autoimmun encephalomyelitis (EAE) igen hasonló tünetekkel jár, mint maga az SM. Ez az állatmodell alkalmas lehet az SM patogenezisének jobb megismerésére.

Kérdés: Humán viszonylatban milyen vizsgálatokat kezdeményeztek?

Válasz: SM-betegek és egészséges kontroll személyek összehasonlításakor látszott, hogy számos baktériumfaj jelenléte jellemzően különböző az SM-betegek bélflórájában. Úgy tűnik, hogy egyes baktériumok megléte serkenti a gyulladásos reakció kialakulását, illetve mások hiánya csökkenti a gyulladás kontrollálhatóságát. Az eredmények RA és IBD esetén is kimutathatóak voltak.

Kérdés: Mondhatjuk tehát, hogy a bél mikroflóra aktuális állapota SM kialakulásához vezethet?

Válasz: Ezt jelenleg nem állíthatjuk, de úgy tűnik, van összefüggés. Feltehetően a diéta átállításával, probiotikumok és/vagy antibiotikumok szedésével, vagy a drámainak tűnő széklet-transzplantációval lehetne eredményeket elérni.

Érdekes megfigyelés, hogy az SM geográfiai megoszlása szerint jelentős mértékben a nyugati világ betegsége. Ázsia azon területein pl. ahol sokkal jellemzőbb a vegetarianizmus, jóval csekélyebb az SM előfordulási aránya. Szintén jellemző, ha a migráció pl. az USA-ba irányul, ahol alkalmazkodnak a nyugati típusú étrendhez, emelkedik az SM-incidencia. Egyelőre biztosan oki kapcsolatról még nem beszélhetünk természetesen.

forrás: 2014 Joint Americas and European Committees for Treatment and Research in Multiple Sclerosis (ACTRIMS/ECTRIMS), Medscape

Szerző:

PHARMINDEX Online