Depresszió és nyugtalan láb szindróma

Nyugtalan láb szindróma (RLS) fennállása esetén a depresszió gyakori komorbiditásnak számít. Az alábbi esetleírás olvasása közben felmerülhet a kérdés: ha nem kezelt RLS-beteget látunk depressziós tünetekkel, mi legyen az első teendő?

hirdetés

Depresszió és nyugtalan láb szindrómaRövid esetleírás

Anna 45 éves férjes asszony, a pszichiátert főként depressziós tünetei miatt kereste fel. A tünetek, panaszok felsorolásakor elalvási nehézségről, rossz kedélyállapotról, koncentrációs problémákról, étvágycsökkenéstől, nappali fáradtságérzésről számolt be. Az orvos depressziót diagnosztizált, SSRI-típusú szert rendelt a betegnek (szükség szerinti javaslattal), valamint éjszakára difenhidramint az alvási problémák javítására.

Három nappal később a beteg, miután egész éjjel fent volt, ismét felkereste orvosát, és kétségbeesetten panaszolta, hogy insomniás tünetei romlottak. A célzott exploráció során Anna elmondta, hogy az elmúlt 2 évben lábaiban lefekvés idején sok esetben diszkomfortérzést tapasztalt. Annyira zavarta ez az érzés, hogy megpróbált (éjjel 2-3 óra között!) otthon gyalogolni, vagy szobakerékpározni, egészen addig, amíg a kellemetlen érzés megszűnt. Fájdalmat ugyan nem érzett, de a lábában érzett nyugtalanság miatt nem tudott relaxálni, vagy tv-t nézni, úgy érezte állandóan mozognia kell.

Anna úgy írta körül a diszkomfortérzést, mintha lábában bogarak nyüzsögnének… (Emlékezete szerint édesanyjának is voltak hasonló tünetei.) Az utóbbi 3 éjszaka romlottak, intenzívebbé váltak a tünetek.

Az RLS másodlagos okainak kizárás után (pl. vashiányos anaemia, terhesség, uraemia, neuropathia) az orvos megállapította a primer RLS diagnózisát. Egyidejűleg leállította az SSRI-szer- és difenhidramin-kezelést. Kis dózisú dopamin-agonista terápiát kezdeményezett, melyet követően az RLS tünetek megszűntek. A depressziós tünetek azonban fennmaradtak, így gondosan titrált bupropion-kezelés kezdődött, mely e tünetek megszűnéséig folytatódott.

********

A rövid esetleírás jól illusztrálja címbeli problémafelvetésünket a depresszió és az RLS társulása kapcsán.

Megbeszélés

A (primer) RLS diagnózisát akkor lehet kimondani, ha az alábbi jellemzők megtalálhatóak – egyidejűleg az egyéb okok kizárásra kerültek:

1. A lábakban érzett diszkomfort, kellemetlen érzés miatt azok megmozgatására irányuló sürgető késztetés.

2. A kellemetlen érzés főként akkor fokozottabb, ha az illető éppen pihen, nyugalmi állapotban van, ül vagy éppen fekszik.

3. A lábak diszkomfortézése csökkenthető valamilyen mozgásformával, pl. sétálás, nyújtás, a tünet csak addig csökken, amíg a mozgás folytatódik, utána ismét jelentkezik.

4. A diszkomfortérzés tünetei az éjszaka során romló tendenciát mutatnak, vagy eleve csak az éjszakai nyugalomban jelentkeznek.

RLS-hez hasonló tünetek lehetnek az egyéb betegségekre jellemző ikragörcs, pozicionális diszkomfort, antipszichotikum okozta akathisia, perifériás neuropathia, arthritis, anxietas, claudicatio, perifériás érbetegség. Mivel az RLS-nek jelenleg nem ismeretes biomarkere, a standard diagnózis a beteg fennálló tünetei és az anamnézis alapján kerül kimondásra.

Irodalom

1. Allen RP, Picchietti D, Hening WA, et al. Restless legs syndrome: diagnostic criteria, special considerations, and epidemiology. A report from the restless legs syndrome diagnosis and epidemiology workshop at the National Institutes of Health. Sleep Med. 2003;4:101-119.

2. Buchfuhrer MJ.Strategies for the treatment of restless legs syndrome. Neurotherapeutics. 2012;9:776-790. Also see: Earley CJ. Clinical practice. Restless legs syndrome. N Engl J Med. 2003;348:2103-2109.

http://www.psychiatrictimes.com/restless-legs-syndrome/depression-and-restless-legs-syndrome?GUID=187214A8-7EF4-4352-8326-62367334DF3B&rememberme=1&ts=15042014#sthash.ixKK8mpw.dpuf

Szerző:

PHARMINDEX Online