Diagnosztikai módszerekkel kapcsolatos új kutatási eredmények

Vizeletvizsgálattal diagnosztizálható lehet az irritábilis bél szindróma

A McMaster Egyetem kutatói olyan új biomarkereket azonosítottak a vizeletben, amelyek segítségével az irritábilis bél szindróma invazív és költséges kolonoszkópia nélkül is diagnosztizálható lehet, és a terápia hatékonyságát is javíthatják.

Az irritábilis bél szindróma okai kevéssé ismertek, a betegség diagnózisa bonyolult, a betegeknél sokféle tünet jelentkezhet, és a kezelési lehetőségek korlátozottak.

„Az IBS diagnosztizálása számos más bélrendszeri betegség kizárását teszi szükségessé, például a gyulladásos bélbetegségét” – magyarázza a kutatás vezetője. „Az volt a célunk, hogy találjunk egy jobb, nem invazív módszert az IBS diagnosztizálására és monitorozására, és egyúttal a betegség hátterében álló mechanizmusokat is jobban megértsük.”

A kutatók IBS-betegektől és egészséges alanyoktól vett vizeletminták metabolit profiljait hasonlították össze, és azt fedezték fel, hogy az IBS-ben szenvedő betegeknél bizonyos metabolitok szintje magasabb volt. A metabolitok közül több a kollagén lebomlásával volt összefüggésben, ami a kutatók szerint a bélrendszerből származik, és arra vezethető vissza, hogy a vastagbél nyálkahártyája károsodott, ami működési zavarhoz vezet.

A kutatók szerint az új eredmények lehetővé tehetik az IBS-betegek kezelésének rutinszerű monitorozását, ami az étrendi és farmakológiai beavatkozások hatásosságának felmérésére is alkalmas lehet.

A kutatócsoport jelenleg olyan újabb biomarkerek azonosításán dolgozik, amelyek segítségével a gyermekkori Crohn-betegség és colitis ulcerosa differenciáldiagnózisa kolonoszkópia nélkül is lehetséges lesz, és a különböző krónikus bélbetegségek gyors szűrése és korai diagnózisa is sokkal költséghatékonyabb és pontosabb lesz.

Debreceni kutatók speciális fluoreszcens vegyületeket fedeztek fel

A rákdiagnosztikában, a sejtbiológiában és az analitikában is hasznosíthatják azokat a speciális fluoreszcens vegyületeket, amelyeket a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Alkalmazott Kémiai Tanszékének kutatói fejlesztettek ki.

Évtizedek óta nagy hagyománya van a polimerkémiai kutatásoknak a Természettudományi és Technológiai Kar Alkalmazott Kémiai Tanszékén. A kutatók az alakmemória polimerek mellett az intelligens, azaz valamilyen környezeti hatásra szabályozott választ adó anyagok egy másik csoportjával, a fényemittáló polimerekkel is foglalkoznak. A szakemberek kék-fényemittáló polimerek kutatása közben fedezték fel a különleges aromás amino-izocianid (ICAN) vegyületcsaládot.

Először csak az alapvegyület fotokémiai sajátosságait vizsgálták. Az úgynevezett szolvatokróm festékanyagok jellemzője, hogy az általuk kibocsájtott fény hullámhossza és intenzitása, azaz színe függ a molekula környezetének polaritásától és egyéb speciális kölcsönhatásoktól, így kitűnően használhatók különböző egyszerű, vagy összetett kémiai, biológiai környezetek feltérképezéséhez, illetve sejtalkotók egyidejű megfestéséhez és azonosításához. Ráadásul a debreceni kutatók által kifejlesztett molekulának az a speciális tulajdonsága, hogy a moduláris rendszerekhez hasonlóan kis módosítással az alkalmazási területek igen széles spektruma fedhető le.

- Nagyon kevés olyan szolvatokróm anyag van, amely vitális, azaz élő sejtekben is használható. Az általunk kifejlesztett ilyen, ennek köszönhetően az analitikai felhasználás mellett egészségügyi célokra, például sejtfestésre és rákdiagnosztikára is alkalmazható – magyarázza Kéki Sándor, a Természettudományi és Technológiai Kar Alkalmazott Kémiai Tanszék vezetője.

- Az elemzések során jöttünk rá, hogy az ICAN szolvatokróm jellege lehetővé teszi a különböző analitikai felhasználást, ráadásul az új vegyületcsalád az izonitril csoport miatt egyidejűleg alkalmas az ezüst és a higany azonosításra is, ami a fluoreszcens vegyületek esetében eddig példátlan. Csak a további vizsgálatok során bizonyosodott be, hogy finomhangolásokkal sejtbeli pH-szenzorként is működhet a molekula – hangsúlyozta a kutatást vezető Nagy Miklós, az Alkalmazott Kémiai Tanszék egyetemi docense.

A kutatáshoz kapcsolódóan több publikáció is született: az ezüst kimutatásáról az anyagtudomány és analitika közös területeinek vezető lapjában, a Sensors and Actuators B-ben, a higany kimutatásáról a szintén vezető analitikai lapban, a Talantában, míg a pH-szenzor és sejtfestés témakörben a neves Nature lapcsaládhoz tartozó Scientific Reports-ban jelent meg cikk.

Új eljárás segíthet kimutatni a Lyme-kórt

Magyarok által kifejlesztett új eljárás segíthet kimutatni a Lyme-kórt - jelentették be Budapesten, sajtótájékoztatón. Bózsik Béla Pál, a DualDur nevű új módszert kidolgozó Lyme Diagnostics Kft. tudományos igazgatója elmondta, eddig az úgynevezett szerológiai vizsgálatokat alkalmazták a fertőzés kimutatására, amikor is a baktériumhoz kötődő, a szervezetben termelődő ellenanyag meglétét vizsgálják, ez azonban nem mindig sikeres, mert a szervezet néha képtelen ellenanyagot termelni.

A jelenleg klinikai vizsgálat alatt álló morfológiai vizsgálat során a vérmintából mikroszkóp alatt mutatják ki közvetlenül a kórokozót, amelynek alakja jellegzetes, így egyértelműen felismerhető - ismertette az igazgató.

Hozzátette, a Lyme-fertőzés a csípés után már akár négy órával elindulhat a szervezetben, ezért rendkívül fontos a kullancs mielőbbi eltávolítása, a potrohot azonban nem szabad megérinteni, mert különben mi magunk préseljük be a fertőző anyagot a szervezetbe.

Szintén fontosnak nevezte magának az állatnak a vizsgálatát, amely Magyarországon még csak egy magánintézményben lehetséges.

A Lyme-kór jellegzetes tünete egyébként az ízületi gyulladás és az agyidegek gyulladása - fűzte hozzá az igazgató.

Bózsik András, a Lyme Diagnostics Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a morfológiai módszert már 1986-ban elkezdték fejleszteni, pénzhiány miatt azonban a vizsgálatok lassan haladtak.

Az utóbbi években kapott támogatásoknak és az Európai Uniótól a közelmúltban elnyert 3,5 millió eurós hozzájárulásnak köszönhetően azonban felgyorsultak a kutatások, így akár már egy év múlva is piacra kerülhet az új módszer - közölte az ügyvezető.

Elmondta azt is, hogy szeretnék teljesen automatizálni a vérminták vizsgálatát, hogy minél gyorsabban elkészüljenek az eredmények. Korábban a megfelelő laboreredményhez 50-60 perc is szükséges volt, most manuális működés mellett már 15-20 perc alatt megvan az eredmény, amennyiben viszont sikerült teljesen automatizálni a mikroszkóp működését 6-8 perc alatt kimutatható a fertőzés - ismertette Bózsik András.

Felix Bubenheimer, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének sajtófőnöke elmondta, a DualDur módszert az unió kutatási is innovációs programja, a Horizon 2020 támogatja, amely a tudományos szakértelmet a vállalkozói szellemmel ötvöző, innovatív kis- és közepes vállalkozásokat karolja fel.

A Lyme-kór kullancs által okozott betegség, amely ha nem diagnosztizálják és kezelik időben, elterjedhet az ízületekben, az idegrendszerben és a szívben súlyos és tartós tüneteket okozva.

Egy új radiofarmakonnal 30 daganattípus azonosítható

A Journal of Nuclear Medicine folyóiratban megjelent kutatási eredmények szerint a radiofarmakonok egy új osztálya hatékonynak bizonyult közel harmincféle malignus daganattípus nem invazív azonosításában.

68Ga-FAPI pozitron-emissziós tomográfia/CT segítségével a kutatók felvételeket tudtak készíteni számos olyan tumorról, amelyek kontrasztanyag felvétele magas, ami új módszerek számára nyithat utat a tumorok karakterizációjában, stádiummeghatározásában és terápiájában.

A 68Ga-FAPI radiofarmakon a tumoros fibroblasztokhoz kötődik, amelyek a daganat tömegének akár 90 százalékát is alkothatják. A tumoros fibroblasztok a normál fibroblasztoktól jellemzően a fibroblaszt-aktivációs protein (FAP) expressziójában különböznek. A FAP-specifikus inhibitorokat eredetileg hagyományos daganatellenes hatóanyagként fejlesztették ki, ma már viszont a fő alkalmazási területük a radiofarmakonként való felhasználás.

A retrospektív vizsgálatban a kutatók PET/CT segítségével 80 beteg 28 különböző daganatáról készítettek képalkotó felvételt azzal a céllal, hogy számszerűen meghatározzák a 68Ga-FAPI felvételt az elsődleges, metasztatikus és kiújuló daganatokban.

A betegeket az őket kezelő onkológusok irányították a kísérleti diagnosztikai eljárást értékelő kutatásba, mivel a standard módszerekkel nem sikerült megfelelő eredményeket elérniük. A 68Ga-FAPI beinjektált aktivitása 122-312 MBq volt, a PET felvételt pedig egy órával az injekció beadása után készítették. A tumor által felvett radiofarmakon mennyiségét SUVátlag és SUVmax mennyiségben határozták meg.

A vizsgálatot minden beteg jól tolerálta. Mivel az össz SUVátlag, medián és a 68Ga-FAPI tartománya a primer tumorokban és a metasztatikus léziókban nem különbözött szignifikáns mértékben, a kutatók egy csoportban elemezték az összes eredményt.

Az átlagos SUVmax (12 feletti) érték a szarkomák, a nyelőcső-, az emlőrák, a cholangiocarcinoma és a tüdőrák esetében volt a legmagasabb. A legalacsonyabb 68Ga-FAPI felvételt (6 alatti átlagos SUVmax) a pheochromocytomás, vesesejtes, differenciált pajzsmirigy és gyomorrákok esetében figyelték meg. A hepatocelluláris, kolorektális, fej-nyaki, petefészek- és prosztatarák daganatoknál a SUVmax közepes mértékű (6-12) volt.

„A 68Ga-FAPI kivételesen magas koncentrációja rendkívül hasznos számos daganattípus esetében, különösen amikor a hagyományos 18F-FDG PET/CT lehetőségei korlátozottak. Ilyen tumorok például az alacsony stádiumú szarkomák, amelyek 18F-FDG felvétele kis mértékű, és ezért átfedés mutatkozik a jóindulatú és rosszindulatú léziók között. Emlőrák esetében a 18F-FDG PET/CT alkalmazása kiújuló daganatoknál általános, de a kezdeti stádiumbesoroláshoz nem javasolt” – fejtette ki a kutatás jelentőségével kapcsolatban a heidelbergi Rákkutatási Központ nukleáris medicina professzora.

A 18F-FDG PET/CT-vel ellentétben a 68Ga-FAPI PET/CT eljáráshoz nem szükséges semmilyen speciális előkészület, a betegnek nem kell koplalnia, ami ugyancsak előnyt jelent az új radiofarmakon alkalmazásának szempontjából.

Vizeletvizsgálattal is ki lehet szűrni a méhnyakrákot okozó HPV-vírust

Egy új brit kutatás szerint vizeletvizsgálattal is ki lehet szűrni a méhnyakrákot okozó HPV-vírust. Az új vizsgálati módszer kiválthatja a sok nő számára kellemetlen, szorongást okozó kenettesztet - számolt be róla a BBC News.

A brit egészségügyi szolgálat (NHS) szerint a méhnyakrákszűrésre járó nők száma nagyon alacsony: a teszten megjelenők aránya 71 százalék, ami azt jelenti, hogy angol nők milliói nem mennek el legalább 3 és félévente a szűrésre.

Pedig a méhnyakból vett kenettel a méhnyakrákos esetek 75 százalékát meg lehetne előzni. Lehet, hogy nem kellemes a vizsgálat, de nagyon fontos. A teszt ugyanis kimutatja a legkorábbi sejtelváltozásokat, még mielőtt a daganat kifejlődne - hangsúlyozzák a szakemberek.

A brit egészségügy 25 és 64 év közötti nőket hív be a szűrővizsgálatokra.

A Manchesteri Egyetem kutatói azonban egy új vizsgálati módszert fejlesztettek ki: eredményeik szerint a vizeletvizsgálat kiválthatja a kenet vizsgálatát.

Az egyetem kutatói 104 kolonoszkópiás klinikán tartózkodó nőt kértek fel arra, hogy vegyenek részt a vizeletvizsgálatban. Az eredmények azt mutatták, hogy a vizeletből ugyanúgy meg lehetett állapítani a méhnyakrák kockázatát, mint a hagyományos kenetteszttel.

Emma Crosbie, a kutatás vezetője hangsúlyozta, hogy különösen azért örülnek a sikernek, mivel úgy vélik, így nagyobb arányban jelennek meg a nők a méhnyakrákszűrésen.

Hozzáfűzte: egyelőre további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy megerősíthessék az első eredményeket. Addig azonban továbbra is nagyon fontos, hogy a nők megjelenjenek a szűréseken, mivel ez életmentő lehet számukra.