Dilemma: hogyan kellene dönteni a rákgyógyszerekről?

Európán belül is nagy különbségek vannak az onkológiai terápiákhoz való hozzáférésben, s a Földön egyetlen állam sincs, amely a világon létező valamennyi kezelést finanszírozni tudná minden beteg számára, ezért a gyógykezelésekről tudományos eredményeken alapuló, világos döntések kellenek – hangsúlyozta a RÁKGYÓGYÍTÁS magazinnak nyilatkozva David Kerr, az Európai Klinikai Onkológiai Társaság (ESMO) elnöke.

hirdetés

Elismeréssel szólt a magyarországi onkológia tudományos teljesítményéről, ugyanakkor kiemelte a nemzetközi együttműködések jelentőségét David Kerr, az Európai Klinikai Onkológiai Társaság elnöke Budapesten, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) legutóbbi kongresszusán. A professzor azt mondta: az országokon átnyúló kapcsolatokra egyrészt a tudományos eredmények széleskörű megismertetése, másrészt az ellátásbeli különbségek és az esélyegyenlőtlenség felszámolása érdekében is szükség van.

– A törésvonalak nem mindig Kelet- és Nyugat-Európa között húzódnak: előfordulnak például olyan kezelések is, amelyekhez egy magyar beteg hamarabb hozzájut, mint egy brit. Az egészségügyi finanszírozásnak nyugaton is számos visszásságát látjuk, aminek következtében lehetséges, hogy egy országon belül az egyik településen egy beteg megkaphat egy adott kezelést, egy másik városban pedig nem. Ez antidemokratikus és elfogadhatatlan. Fontos, hogy mindenütt szakmai konszenzuson alapuló, egységes terápiás elvek érvényesüljenek, illetve az orvosok és az állampolgárok számára egyaránt átláthatóak legyenek a szakpolitikai döntések – fogalmazott David Kerr.

– Tényként kell kezelni: a tudomány olyan sebességgel fejlődik, hogy egyetlen ország sincs, amely korlátlanul meg tudna minden létező gyógyszert és műszert vásárolni. Persze máshol van a lehetőségek határa a világ egyes részein, ám a dilemma mindenütt adott: Afrikától Angliáig mindenhol dönteni kell, hogy az országok a közös kasszából mit biztosítanak az állampolgáraiknak és mit nem. Azt kell elérni, hogy ezeket a döntéseket a tudományos eredmények és az orvosszakmai tapasztalatok alapján hozzák meg: egyrészt az elavultabb gyógyszerek helyett a jobb eredményt felmutató terápiáknak kell zöld utat adni, másrészt olykor ellen kell állni a cégek lobbijának vagy a tömeghangulatnak, s kitartani a szakmaiság mellett akkor is, ha az nem népszerű – fogalmazott az onkológus professzor, majd a mindennapokból példát is hozott.

– A kampányokban a lobbisták gyakran az érzelmekre igyekeznek hatni: ki tudna nemet mondani egy terápia finanszírozására, ha azt egy gyermekét a karjában tartó édesanya kéri a televízióban? De nem szólnak arról: ha egy kevésbé hatékony, de drága terápiát kikövetelünk, mivel a pénzünk nem korlátlan, esetleg egy másik, indokolt gyógymódra már nem marad majd forrás. Ez a szív harca az ésszel. S ugyan a szívvel szemben az ész gyakran vesztésre áll, a döntéseknek nem szabad azon múlniuk, hogy kinek nagyobb a lobbiereje, ki a hangosabb: nem szabad a betegcsoportokat egymással versenyeztetni. Módszertani és egészség-gazdaságtani elemzésekre, hatástanulmányokra, megkérdőjelezhetetlen orvosszakmai döntésekre van szükség, amelyek hátteréről és logikájáról indulatok nélkül, nyíltan és őszintén kell beszélni az emberekkel – vallja David Kerr.

Szerző:

PHARMINDEX Online