Ebola: végjáték – és ami utána következik…
Vajon Libéria történelmében megünneplik-e május 9-ét? Ez volt az a nap ugyanis, amikor már 42 napja nem találtak új Ebola-fertőzöttet, és az utolsó igazoltan Ebolás halottat március 28-án temették el. Az országot májusban Ebola-mentesnek deklarálták…
Mi a helyzet a többi érintett országban? A WHO május 6-án kelt Ebola Situation Report-ja alapján Guineában 9 és Sierra Leoné-ban is 9 eset került még az igazoltan Ebolások listájára. Az előző héten pedig összesen 33 fő. Csak összevetés gyanánt: 2014 utolsó negyedévében e területeken mintegy 1000 fő volt az igazoltan Ebola-fertőzöttek új esetek száma. A cikk megírásakor 6 hete nem jelentettek új esetet a három ország 55 régiójának 39 területéről. Természetesen maradtak kérdéses esetek, pl. a post mortem azonosított fertőzöttek, a korábbi esetekkel érintkező személyek, a nem higiénikus módon végzett temetések következtében stb.
Mindez azt igazolja, hogy szoros infektológiai kontroll és surveillance szükséges ilyen járványok esetében. Ha összesítünk: az Ebola jelenlegi járványa 26.628 fertőzést, 11.020 halálozást okozott 9 országban, melynek nagy része a három említett nyugat-afrikai országot érintette.
Egyértelmű volt, hogy nemzetközi összefogás szükséges az Ebola-ellenes védekezés kidolgozásához, a nagy kérdés most az, hogyan lehet megerősíteni e három ország – és a velük szomszédos országok egészségügyi rendszerét ahhoz, hogy ez többet ne fordulhasson elő? A WHO április végén kibocsátott stratégiai tervének egyik prioritása az egészségügyi szolgálatok reaktiválása és nagyobb rugalmassága.
Vita tárgya lehet, hogy a járvány elterjedésének fő oka a térség országainak gyenge egészségügyi rendszere, nem volt kapacitás detektálni, diagnosztizálni a betegséget, vagy a súlyos eseteket kezelni. A stratégiai terv megjegyzi, hogy a kormányzati költségallokáció a milleniumi célok teljesítése miatt volt igen alacsony e területekre, az alapvető egészségügyi funkciók ellátására. Jó példa, hogy az Ebola idején 10.900-al több endémiás maláriás haláleset is volt tavaly, mivel arra sem jutott költséghányad. A járvány rontotta a vakcinációs programok hatékonyságát, és bizonyosan hatott a légúti és gastrointestinalis fertőzések arányainak romlására is.
Az egészségügyi szolgálatok reaktiválása a WHO szerint minimumkövetelményként összpontosítson a nőkre, a gyermekekre, a reprodukcióval és vakcinációval kapcsolatos programok végrehajtására. A nemzeti kormányok ezirányú működését harmonizálni kell a nemzetközi donor-szervezetekkel, magánkézben lévő egészségügyi ellátókkal. A meglévő Ebola-centrumokat magas minőségben kellene fenntartani, ennek fő akadálya a kevéssé kiképzett egészségügyi szakszemélyzet.
A térség országaiban igen fontos a betegséggel kapcsolatos fokozott surveillance és rugalmasabb válaszreakciós tevékenység. A tervek szerint létre kell hozni egy afrikai kontinensre kiterjedő szervezetet (ACDC, African Centres for Disease Prevention and Control). Az ACDC székhelye a tervek szerint Etiópiában, Adis-Abebában lenne, mint koordinátor és stratégiai terveket készítő szervezet. Egyelőre 6,9 millió USD költségvetéssel indulna, 11 személlyel. A szervezet csak akkor működhet hatékonyan, ha mindezt nemzetközi, Afrikán kívüli kormányok is támogatják.
Világszinten tekintve az Ebola-kérdést, utalunk David Heymann cikkére a Lancet-ben. A nyugat-afrikai Ebola-járvány bármikor megismétlődhet. Emlékeink ugyan elhalványulnak, de eleget okultunk belőle, hogy legközelebb jobban felkészüljünk egy ilyen csapásra…
http://www.thelancet.com/journals/laninf/article/PIIS1473-3099%2815%2900032-8/fulltext
