Egészség, egészségügy az öregedő világban – mit tehetünk?

Az egészségügyi rendszerek hatékony megoldásokat kell keressenek – és találjanak a 60 éve feletti populáció igényeinek, szükségleteinek megoldására. Nemzetközi értelemben látható, hogy az egészségbiztosítások az idősek felé (is) fordulnak, tehát figyelembe veszik a krónikus állapotok, betegségek meglétét. Az időskorúak egészségügyi ellátásának hangsúlyai a hatékony, biztonságos, az idősek igényeit figyelembe vevő ellátás kidolgozása, működtetése, anélkül hogy ez elviselhetetlen terheket róna az egészségügyre, a biztosítókra.

2015 után már jól belátható, hogy az általános "jólét"/"jóllét" a Föld népessége számára elképzelhetetlen anélkül, hogy az idősek egészségügyi igényeit ne vennénk kellőképpen figyelembe. Ez a kérdés annál is fontosabb, hiszen köztudott, hogy e populáció jelentős része közepes- vagy alacsony jövedelmű országokban él.

A Lancet-ben közzétételre kerülő sorozat az időskor problémáival kapcsolatosan ezen elhanyagolt területet kívánja nagyító alá venni, nemcsak az egészségügyi, hanem a szociális és gazdasági kérdések tekintetében is.

Az elmúlt 3 évtized másik jelentős változása az idős korban észlelhető mortalitás folyamatos csökkenése volt. Ez (természetesen) legélesebb formában a fejlett országokban volt észlelhető, ahol költséghatékony stratégiákkal küzdenek pl. a dohányzás, a hipertónia ellen, valamint az egészségügyi beavatkozások sikerességéért. Bár a legtöbb adat fejlett és közepes jövedelmű országokból származik, a tendencia egyértelműnek tűnik, tehát idővel – és kellő népegészségügyi erőfeszítések mellett - a szegényebb országokra is értelmezhetővé válik az átlagéletkor növekedése.

Lássunk néhány konkrétumot is a tervezett sorozat témaköreiből. Az időskorúakra célzott intézkedések, beavatkozások az egészséges életmód népszerűsítése, a betegségek megelőzése, a háziorvositól egészen a palliatív ellátásig terjedő ellátórendszer-reform, fejlesztés reményt ad arra, hogy az idősek nemcsak tovább ének, de időskorukat egészségesebben élhetik meg. Sajnos látnunk kell az árnyoldalakat is.

Egyre több az időskori krónikus állapot betegség, mint pl. a demencia, a stroke, és azt követő állapot, a diabetes, Parkinson-kór, rheumatoid arthritis, COPD és sok egyéb krónikus betegség. A korai gyermekkor betegségei is növelik e késői betegségek prevalenciáját. Jelentős tényező pl. a cardiovascularis betegségek túlélőinek növekvő számaránya – és az ezzel kapcsolatos fogyatékosság, akadályoztatottság idős korúakon.

Az időskori jó fizikális állapot mellett igen fontos a szubjektív jóllét érzése. Fejlett, gazdagabb országokban ez jellemzően U-alakú görbével írható le az életkor előrehaladásának függvényében, progresszív módon csökken a volt Szovjetúnió, a kelet-európai országok és Dél-Amerika területén. Néhány más adat is befolyásolja a mintázatot, pl. Finnország, Lengyelország és Spanyolország területén az a hatás, hogy a rossz egészségi állapot szignifikáns módon összefügg a negatív érzelmekkel, az élettel való elégedetlenség érzésével.

Az időskorúak rosszabb általános egészségi állapota és a hosszú távú gondozás szükségessége természetesen gazdasági következményekkel is jár. Ez pesszimista szcenáriót szülhet, melyre hatékony válaszokat kell találnunk. Ilyen lehet pl. a krónikus betegségek megelőzésére tett számos erőfeszítés, népegészségügyi és egyéni szinten egyaránt. Ezzel csökkenhet a fogyatékosság mértéke, a megfelelő modern technikák alkalmazásával, a segítők (családtagok, hozzátartozók) képzésével bátorítható az időskorúak azon törekvése, hogy minél tovább munkaképesek maradhassanak.

További részletek az eredeti cikkben:
http://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736%2814%2961597-X/fulltext?_eventId=login