Egészségügy és klímaváltozás: a kezdet vége?
A címben idézett témakörben a WHO idén augusztusban Genfben rendezett világméretű konferenciát. Az egészség/ügy és a klímaváltozás kérdése új fázisába lépett. 90 ország több mint 400 résztvevője, közöttük 25 miniszter és négy ENSZ-ügynökségi képviselő is jelen volt. A konferencia egyik alapvető megállapítása volt, hogy a világon igen nagy – és tovább növekvő fontosságú a globális klímaváltozás és az egészség kapcsolata.
Súlyos megállapításként hangzott el, hogy ha az országok nem hajlandóak alkalmazkodni és változtatásokat tenni a klímaviszonyokat befolyásoló (ipari, közlekedési stb.) tényezők terén, visszafordíthatatlan változásoknak nézünk elébe. A változások jelentős mértékben egészségkárosítóak, a levegőszennyezés elleni küzdelem alapvetően megoldandó probléma. Évente 7 millió ember hal meg a Földön a légszennyezés következtében, ezt a számot minden erőnkkel csökkenteni kell.
Szeptemberben Ban Ki Moon az ENSZ főtitkára hívta össze a New Yorkban a (Globális) Klíma Csúcstalálkozót, ahol 120 ország vett részt elkötelezettségük deklarálására, a jövő évi párizsi klímaváltozási konferencia előkészítése céljából. A korábbi rendezvényekkel szemben az egészségügy szereplői nemcsak a civil testületek kapcsolt rendezvényein vettek részt, hanem a kongresszus főbb paneljeiben is, amelyek nagyobb témaként a klímaváltozással, az egészséggel és a munkával foglalkoztak. A megbeszélések jóval túlhaladták a megszokott kereteket, és kitértek többek között a közlekedést, az energiaszektort, élelmiszeripart, táplálkozást érintő kérdésekre is.
A csúcstalálkozó igen világos üzenetekkel zárult. 1. az egészségügy kiemelt helyet kapjon a klímaváltozással kapcsolatos megbeszéléséken. Politikai iniciatívák, melyek korábban eredményesen működtek a környezetvédelmi kérdéseket illetően (pl. Montreal Protocol az ózonréteg védelmére, Clean Air törvény az USA-ban), ahol az egészség, az egészségügy központi szerephez jutott. 2. A főbb megoldási javaslatok, mint a fosszilis energiák felhasználásának tiltása, a szén-dioxid kibocsátás büntetése szintén hozhat előnyöket az egészségügy számára. 3. Végül, egy általánosabb érvelés, miszerint a Föld klímájának védelme ügyében és az egészségügy terén e kérdésekben tevékenykedő országok előnyösen járnak, hiszen polgáraik prosperitása, jóléte növekedni fog, és támogatják a nemzetközi szolidaritási mozgalmakat.
Gro Harlem Brundtland, ENSZ küldött, korábbi norvég miniszterelnök elmondta, Norvégia milyen módszerekkel adóztatta meg a fosszilis energia-felhasználást, -termelést, hogyan forgatta vissza ezen adóbevételeket az egészség-és oktatásügybe, milyen lépéseket tett az erdők rejuvenálása, újratelepítése ügyében, az üvegházi gázkibocsátás csökkentése érdekében. Indonézia is hozott hasonló intézkedéseket e téren.
Ezek az üzenetek természetesen jóval meghaladják az egészségügy kereteit. A csúcstalálkozó utalt arra, hogy egyes országok, mint pl. Kína éves GDP-jük mintegy 10%-át vesztik el a légszennyezés következtében és sokat nyernének a csökkentettebb szén-dioxid kibocsátás révén. A Nemzetközi Valutaalap jelentése szerint ha a 20 legnagyobb üvegházi gáz-kibocsátó ország beárazná a klímaváltozás megoldásával kapcsolatos előnyöket, akkor csak az üvegházi gázok hatása 13,5%-ot képviselne ebben.
Sok a tennivalónk. Kevés országnál látható egyelőre, hogy az egészségügyet is beépítették volna a klímaváltozással kapcsolatos politikák, stratégiák kialakításába, és a legtöbben a nagy anyagi ellenérdekeltség miatt nem tartják fontosnak az üvegházi gázok széleskörű csökkentését.
Az ENSZ és a WHO vezető testületei arra törekednek, hogy a kérdéskör integráns része legyen a "Fenntartható Fejlődési Célok" elnevezésű programjuknak. Hasonló módon, mint a sikeres tapasztalatokkal zárult Millennium Development Goals program,amelynek feladatai között szerepelt pl. az ivóvíz tisztasága, az anyai-, újszülött- és gyermekkori mortalitás csökkentése. Minden valószínűség szerint a klímaváltozás megoldásának kérdése a 21. század egyik legnagyobb kihívását jelenti a globális társadalom számára.
http://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736%2814%2961899-7/fulltext?_eventId=login
