Egyre több az Európában törzskönyvezett, de a magyar daganatos betegek számára mégsem elérhető gyógyszer

Az európai jogharmonizáció miatt fordulhat elő, hogy központilag engedélyezett gyógyszerek biztosítási finanszírozása az egyes tagországokban, így hazánkban is késik. Sok esetben a betegek ezért nem is tudnak a létezésükről, ha mégis tudomást szereznek róluk, a magas költségek miatt akkor is elérhetetlenek maradnak számukra. A kontinens-szerte szűkülő források miatt megoldást az öngondoskodás és kiegészítő biztosítások jelenthetnek – hívja fel a figyelmet Dr. Schwab Richárd, a KPS Molekuláris Diagnosztikai Központ orvosigazgatója.

Az európai jogharmonizáció miatt fordulhat elő, hogy központi törzskönyvi engedélyt kapnak gyógyszerek, miután hatásosságuk igazolódik, biztosítási fedezetük pedig az egyes tagországokban, így hazánkban is késik. Az elmúlt években ugyanis a legtöbb uniós tagországban kényes helyzet alakult ki az új, innovatív daganatos betegségek kezelésére használt gyógyszerek esetében, ahol a Londonban zajló, harmonizált törzskönyvi engedélyezés és a tagállami kompetenciába tartozó helyi biztosítói finanszírozás nem tudott lépést tartani, magyarázza Schwab Richárd. Nem kell hozzá különösebben nagy fantázia, hogy nominális értelemben kb. hatszoros osztrák, vagy négyszeres német egy főre jutó biztosítói fedezettel természetszerűleg nem tud lépést tartani sem a magyar, sem a román, de még a brit állami egészségbiztosító sem.

Fontos kérdés ugyanakkor, hogy erről kap-e a beteg tájékoztatást, egyáltalán etikailag helyes-e informálni valakit arról, hogy lenne más, korszerűbb megoldás a gyógykezelésére, ami azonban az adott országban nem elérhető – fejti ki az orvos szakértő. 30 évvel ezelőtt még rendszeres gyakorlat volt, hogy egy halálos beteggel nem közölte az orvosa a pontos igazságot, hanem a hozzátartozókkal egyetértésben adott esetben a haláláig abban a tudatban próbálták tartani, hogy pl. egy súlyos gyulladás van a szervezetében, ami már szépen gyógyul. Ma már ez elképzelhetetlen, a betegek tájékoztatáshoz való törvényi joga szigorúan szabályozza, hogy a beteget döntésében támogatni és teljes körűen tájékoztatni kell, beleértve a számára bármely módon elérhető terápiás lehetőségekről is.

Ugyanakkor a szakterület legmélyebb ismerőin kívül még az orvosok sem feltétlenül kapnak a gyógyszercégektől tájékoztatást olyan, akár több millió forint értékű gyógyszerek törzskönyvezéséről, amelyek az adott országban biztosítással, gyakorlatilag térítésmentesen nem elérhetők – emeli ki az orvos igazgató.

Ha valaki személyesen vagy családtagjai révén érintett, a legjobb megoldás számára az öngondoskodás, ugyanis hazánkban is elérhető már olyan kiegészítő magánbiztosítás, amely ezekre az esetekre fedezetet nyújt. A kezdeményezés természetesen nemzetközi igény alapján, nemzetközi professzionalizmussal, de egy hazai biztosító termékeként vált elérhetővé, új perspektívát nyitva a magyar betegeknek is a rendkívül költséges, személyre szabott kezelések finanszírozására – hívja fel a figyelmet Schwab Richárd.

Dr. Schwab Richárd

A Semmelweis Egyetemen szerezte diplomáját 1995-ben. Tíz évig dolgozott az egyik legnagyobb forgalmú hazai belgyógyász gastroenterologiai centrumban Pap Ákos tanítványaként, aki az invazív endoscopia és hasnyálmirigy betegségek kísérletes és alkalmazott kutatásának hazai vezéralakja. A klinikai betegellátáson túl komoly tapasztalatokat szerzett gyógyszer és diagnosztikai eljárások fejlesztésében. Számos évet töltött külföldi egyetemeken (Basel, Bécs és London), Kéri György irányítása mellett részt vett egy új, célzott onkológiai gyógyszer-hatóanyag (TT-232) preklinikai és klinikai fejlesztésében, majd nemzetközi licensz értékesítésében. Számos nemzetközi cikk szerzője és feltaláló szabadalmakban. Peták Istvánnal közös fejlesztéseik a molekuláris diagnosztika területén nemzetközi szakmai sikereket eredményeztek, közös vállalkozásukba 2012-ben az OTP kockázati tőkealap fektetett be.