Előzetes információ a megjelenésre váró DSM-5 kiadványról

Az American Psychiatric Association Board of Trustees előzetes közleménye a kézikönyv várhatóan 2013 májusi publikálása előtt.

Az American Psychiatric Association (APA) Board of Trustees elfogadta a megjelenésre váró DSM-5 kiadványban szereplő pszichiátrai kategóriákat és diagnosztikus kritériumokat. Ezzel végéhez ért a több mint egy évtizedes szakmai revízió, melyben több, mint 1,500 pszichiáter, pszichológus, szociális munkás, pszichiátriai szakápoló, neurológus és más társszakmák szakértői vettek rész, 39 országból. A konszenzussal elfogadott végleges kritériumrendszer a kötetben kerül publikálásra, jövő év tavaszán.

Dr. Dilip Jeste, az APA elnöke szerint a DSM-5 szerkesztésében a legjobb pszichiátriai szakértők vettek részt, akik a korszerű szakirodalom és az originális kutatások áttanulmányozását követően állították össze e kézikönyvet, mely az orvosok és a betegek számára is hasznos alapmű kíván lenni.

A DSM-5 nagyjából hasonló mennyiségű diagnózist tartalmaz majd, mint elődje – eltérően más klinikai szakmáktól, ahol évente újabb és újabb diagnosztikus kategóriák születnek.

"E tekintetben konzervatívak kívántunk lenni, a revízió végrehajtásakor. Fő célunk az volt, hogy minél pontosabban definiáljuk a pszichiátriai diagnózisokat, amelyek az emberek életének valós problémáit hivatottak leírni, nem pedig az, hogy kiterjesszük a pszichiátriai égiszét más területekre is." – említi Dr. David J. Kupfer, DSM-5 Task Force csoport elnöke.

A DSM-5 szerkezete, tartalma

A kötet három szekcióból áll: az első egy rövid összefoglaló és útmutató, hogyan használjuk az új könyvet.

A második szekció részletezi a diagnózisokat a revideált fejezeteknek megfelelően. A harmadik rész olyan állapotokkal foglalkozik, amelyek elemzése további kutatásokra szorul mielőtt elnyerik a "formális" betegségként való kategorizálást, valamint itt szerepel az index és a kötet munkatársainak névsora.

A tartalomból

A kötetet érintő alapvető változások

• Fejezetek sorrendje
• A multiaxialis típusú rendszerezés eltávolítása

• Szekció 2-be sorolt zavarok

• Autizmus-spektrum zavarok
• Falásrohamok (binge eating disorder)
• Disruptiv hangulatszabályozási zavarok
• Excoriatios (bőrcsipkedéssel járó) zavar
• Gyűjtögetéssel, gyűjtőszenvedéllyel kapcsolatos zavar
• Pedophilia zavar
• Személyiségzavarok
• Poszttraumás stressz zavar
• A gyászreakciós zavar kizárásának eltávolítása
• Speciális tanulási zavarok
• Szerhasználattal kapcsolatos zavarok

• Szekció 3-ba sorolt zavarok

• Attenuált pszichózis szindróma
• Online játékszenvedéllyel kapcsolatos zavarok
• Non-szuicid célzatú önsértés zavar
• Szuicid vislekedészavar

• A Szekció 2-3-ban nem elfogadott diagnózisok

• Szorongásos depresszió
• Hiperszexualitás zavar
• Szülőktől való elidegenedés zavara
• Érző működések feldolgozási zavara

Megjegyzések: a DSM-IV-hez képest történt változtatások

A kötetet érintő alapvető változások

• Fejezetek sorrendje: a struktúra újrarendezése kapcsán megváltozott, ennek alapja az egyes zavarok rokonsága volt a vulnerabilitás és a tünetek jellemzői szerint. Ezek a változások összhangban állnak a WHO ICD (BNO) megjelenésre váró 11. kiadásával, és azzal a céllal születtek, hogy javuljon a kommunikáció és a diagnózisok közötti "átjárhatóság" az egyes fejezeteken belül.

• A multiaxialis típusú rendszerezés eltávolítása: a DSM-5 nonaxiális szerkezetű diagnosztikus kiadvány, a korábbi Axis I-II-III kombinálódik a pszichoszociális és kontextuális tényezőkkel (korábbi Axis IV) valamint a fogyatékossággal (korábbi Axis V).

Szekció 2-be sorolt zavarok

• Autizmus spektrum zavar: a kritériumrendszer számos diagnózist átvett a DSM-IV-ből (pl. autizmus zavar, Asperger-zavar, gyermekkori dezintegratív zavar, pervazív fejlődési zavar másképpen nem specifikált), amelyeket a DSM-5 involvált az autizmus spektrum zavar körébe, az autizmussal élő gyermekek pontosabb és konzisztensebb diagnózisa céljából.
• Falásrohamokkal járó zavar (binge eating): ez eltávolításra került a DSM-IV Appendix B fejezetéből, áthelyeződik a DSM-5 Szekció-2 (Criteria Sets and Axes Provided for Further Study to DSM-5) alá, mivel itt jobban reprezentálódnak az e zavarban szenvedők tünetei és viselkedése.
• Disruptív hangulatszabályozási zavarok: bekerültek a DSM-5-be, gyermekkori perzisztens irritabilitás és gyakori viselkedési "kitörések" epizódjainak diagnózisára, ha ezek az epizódok legalább heti 3 alkalommal fordulnak elő, és 1 évnél hosszabb időtartamban. Ez a diagnózis célozza meg a gyermekkori bipoláris zavarokkal kapcsolatos esetleges túldiagnosztizálás (és túlkezelés) veszélyét.
• Excoriatios (bőrcsipkedéssel járó) zavar, ez új diagnózis a DSM-5-ben és bekerül az obsessiv-compulsiv zavarok és rokon kórképek fejezetbe.
• Gyűjtögetés, gyűjtőszenvedély: szintén új diagnózis lesz, e területen intenzív kutatás folyik. Azt a személyiségtípust írja körül, akinél nem tisztázottak a személyes tulajdonnal kapcsolatos fogalmak, és értéküktől függetlenül tulajdonítanak el bármit. E viselkedés veszélyes is lehet, érzelmi, szociális, gazdasági vagy akár jogi szempontból a gyűjtögető – és a családtagok, hozzátartozók számára is.
• A pedofilia kritériumok változatlanok maradtak a DSM-IV-ben foglaltakhoz képest, a név változott, tehát az új elnevezés a pedofilia zavar.
• Személyiségzavarok: a DSM-5 fenntartja az előző kötet kategóriáit és kritériumait, a 10 személyiségzavar tekintetében, hozzáteszi az új, jellemvonás-specifikus metodológiát a Szekció 3-ban, a személyiségzavarok klinikai gyakorlatban való diagnosztizálásának erősítése céljából.
• Poszttraumás stressz zavar (PTSD) a DSM-5-ben új fejzetbe kerül: Trauma- és Stresszor-okozta zavarok alá. A DSM-5 nagyobb figyelmet kíván fordítani a PTSD-vel összefüggő viselkedési problémáknak, és a korábbi három helyett négy diagnosztikus klasztert javasol. A PTSD diagnózisa gyermek- és serdülőkorban is finomabb meghatározásra kerül.
• A gyászreakciós zavar kizárásának eltávolítása: a DSM-IV kizárási kritériumai szerint ez a kategória volt a szeretett személy halálát követő, 2 hónapnál rövidebb ideig depressziós tüneteket mutató személyek csoportja. E kritérium helyett a DSM-5-ben a szöveg aláhúzza a gyász és a depresszió közötti markáns különbség megtételét. Ez arra a felismerésre kíván utalni, hogy a gyász súlyos pszichoszociális stresszor, és kiválthat major depressziós epizódot, akár a szeretett személy elvésztése után közvetlenül is.
• Speciális tanulási zavarok: itt szélesebbé váltak a DSM-IV-ben leírt kritériumok, a nyelvtanulással (beszélt, írott, olvasott nyelv) és matematika-tanulással kapcsolatos zavarokkal bővültek.
• Szerhasználattal kapcsolatos zavarok: kombinálja a DSM-IV szerabúzus és szerdependencia kategóriáit, és egyben meg is erősíti azokat: a korábbi abúzus kritérium már egy tünetet elegendőnek tartott, a DSM-5-ben az enyhe szerhasználat zavar is 2-3 tünet meglétét írja elő.

forrás: http://www.psych.org/File%20Library/Advocacy%20and%20Newsroom/Press%20Releases/2012%20Releases/12-43-DSM-5-BOT-Vote-News-Release--FINAL--3-.pdf