Nem törvényszerű az időskori csontritkulás, már fiatalon tehetünk a megelőzésért

A csontok egészsége szoros összefüggésben áll a fizikai aktivitással

A csontszövet a szervezet egyik legaktívabban megújuló részének számít, amely 7-10 évente lecserélődik. Ehhez azonban nem elegendő a vitaminpótlás – szükség van a csont- és izomrendszer rendszeres, célzott terhelésére is. Szabó Klára, a Sherlock Rehab vezető gyógytornász, manuálterapeutája szerint az olyan mozgásformák, mint a futás, túrázás, nordic walkingozás, táncolás, trambulinozás vagy az izomerősítő edzések segítenek fenntartani és újraépíteni a csonttömeget.

A csonttömeg kismértékű csökkenése természetes, a csontritkulás már nem az. Akkor válik kórossá, ha a csonttömeg és mésztartalom olyan mértékben csökken, hogy a csontok törékennyé válnak – több csontsejt bomlik le, mint amennyi újraépül. A csontritkulást bizonyos betegségek felgyorsíthatják, ahogy az egészségkárosító tevékenységek - a dohányzás, a túlzott cukorbevitel, a szénsavas üdítők fogyasztása - is hozzájárulhatnak a kialakulásához, mert kivonják a csontokból a kalcium tartalmat. Vannak olyan gyógyszerek is, - a kortikoszteroidok, a véralvadásgátlók, egyes epilepszia elleni szerek, vagy a gyomorsav csökkentésére használt protonpumpa-gátlók, amelyeknek szintén szerepük lehet az osteoporosis megjelenésében.

A csontritkulás megelőzése: alappillér a táplálkozás és a mozgás

A csontritkulás megelőzése egy nagyon jól kutatott terület, amelynek eredményei megmutatják, hogy milyen ételekkel lehet a megfelelő mennyiségű kalciumot, foszfort, magnéziumot bevinni a szervezetünkbe, valamint a D-vitamin előanyagait előállítani. Nem javasolt az energiaszegény étrend alkalmazása, különösen igaz ez a posztmenopauzában lévő nők esetében, hiszen az alacsony testsúly fokozza a csontritkulás kockázatát, míg a mérsékelt túlsúly védő hatású is lehet. A csontok szempontjából előnyös lehet a javasolt fehérjemennyiségnél nagyobb mennyiség bevitele. Ajánlott rendszeresen fogyasztani omega-3 zsírsavakat és rostokat, továbbá elengedhetetlen a megfelelő D-vitamin- és kalciumbevitel, valamint a K-, C- és B-vitaminok, illetve a cink, réz, fluor, magnézium, kálium, vas, mangán, szilícium és bór megfelelő szintjének biztosítása a szervezetben.

A mozgás során a csontokat olyan terhelés éri, ami mikroszkopikus repedéseket idéz elő a csontszövetben. Ezek az apró károsodások fontos jelzéseket küldenek a szervezetnek: a csontban található speciális érzékelő sejtek azonosítják a sérüléseket, és aktiválják a csontbontó sejteket, hogy eltávolítsák a károsodott részeket. Ezután a csontépítő sejtek lépnek működésbe, amelyek új, megerősített csontszövetet építenek a korábbi helyére. Az újonnan kialakult szövet különösen ellenállóvá válik azon az oldalon, ahonnan a terhelés érkezett. A folyamat ismétlődésével egyre erősebb csontállomány alakul ki.

A nők esetében a következő jelentős állomást a menopauza jelenti, amikor az ösztrogén hormon csökkenése miatt megszűnik annak kalciumbeépítő hatása. Ettől az életszakasztól kezdve különösen fontos a rendszeres csontsűrűségmérés, és szükség esetén a megfelelő kezelés elindítása.

Hogyan kezelhető a már kialakult csontritkulás?

Az aktivitás növelésével. Aki a csontritkulás miatti aggodalomból fakadóan lemond a mozgásról, valójában épp azt az állapotot súlyosbíthatja, amitől fél, hiszen a csontokat megfosztja azoktól a természetes ingerektől, amelyek elősegíthetnék a regenerációjukat.

Érdemes tehát elkezdeni a saját szintünknek megfelelő edzéseket, például az intenzív gyaloglást vagy a túrázást, és ezáltal egy fokkal aktívabb életmódot kialakítani.

A csontritkulás nem olyan betegség, amely állandó felügyeletet vagy gyógytornát igényelne, de ha bizonytalanok vagyunk, akkor egy gyógytornász szakszerűen tud segíteni az elindulásban. Fontos, hogy mindenki saját maga vállalja a felelősséget az egészségéért és fokozatosan, lépésenként változtasson az életmódján.