Fejlesszünk 10 év alatt 100 gyógyszert?!

Ez a meglepő kijelentés új szempontrendszerre épül. Ennek lényege egy személyre szabott szoftver, amely képes a sejtben lévő változások, pl. a gyógyulás folyamatának nyomon követésére, épp ezért felgyorsulhat a ritka betegségek és hozzájuk kapcsolódó árva gyógyszerek kutatása is.

A Recursion-nak nevezett induló cég már azonosított két hatásosnak tűnő terápiás eljárást a CCM (cerebralis cavernosus malformatio) nevű ritka herediter vascularis kórkép esetén, mely hemorrhagiás stroke-hoz vezet - érdekes módon az egyikben a D-vitamin hatóanyaga a kolekalciferol is szerepel. Az állatkísérletek eredményei szerint (ahol a CCM-et modellezték), mintegy 50%-kal csökkentek a laesiok. A közlemény az American Heart Association lapjában a Circulation-ben jelent meg.

Emellett a cég 1,4 millió USD értékű NIH-támogatás elnyerését követően hozzálátott gyógyszermolekulák százainak teszteléséhez, több mint 2000 ritka kórképet illetően. "A gyógyszercégekkel való partnerkapcsolat révén a gyógyszerjelölt molekulák olyan új hatásait, alkalmazásait lehet feltárni, amelyeket a (korábbi) költségek töredékéért lehet elvégezni, végrehajtani, így a betegek végeredményképpen gyorsabban – és biztonságosabb módon juthatnak kezeléshez" – említi a kutató cég fiatal ügyvezetője.

Az egész a kutatólaborban kezdődött… a gyógyszerkutatás hagyományos útja közismert, az in vitro laboratóriumi hatás, hatásmechanizmus-vizsgálatokat követő állatkísérletes farmakológia és toxikológia, majd a humán klinikai vizsgálatok sora. Ez a procedúra 10-15 évig tarthat, és átlagosan akár 1 milliárd dollárt is felemészthet. Gyakran tévútra fut, még a legkiválóbb tudományos módszerek alkalmazása mellett is, így sokmillió dollár kidobott pénzt jelent a nem hatásos – vagy éppen toxikusnak bizonyuló vegyületek jelentős része.

Az originális gyógyszerjelöltek 95%-ából nem lesz végül gyógyszer. Ez igen komoly sebességmeghatározó lépés a fejlesztés folyamatában. Hosszú távon nem tartható metodika. A gyártók és fejlesztők nem bírják anyagilag ezt a tempót, és a társadalom, a biztosítók és a betegek sem tudják finanszírozni a forgalomba hozott új készítményekben rejlő fejlesztési költségeket, amely valahol az árban is tükröződik.

Ez a probléma igen akut módon jelentkezik a ritka betegségek – árva gyógyszerek esetén. Amerikában (USA) a törvény szerint (Orphan Drug Act, 1983) ritka betegség az, amely 1/200.000-nél kevesebb egyént érint. A világon jelenleg mintegy 7.000 ritka kórkép ismeretes, ez statisztikák szerint Amerikában kb. 30 millió embert érint. E betegségek kevesebb, mint 5%-ának van bármilyen kezelési módszere, és általában igen költséges, pont a ritka betegség miatti árképzések okán. Az amerikai gyógyszerhatóság, az FDA megkezdte az árva gyógyszerek fejlesztésével kapcsolatos hatósági "gátak" eltávolítását. A közleményben szereplő University of Utah kutatói pedig újratervezik a kutatási folyamatokat.

A Recursion cég kettős stratégiát alakított ki. Nem keresi a speciális molekuláris célpontokat adott betegség esetén, hanem létrehozza a betegség humán sejten megfigyelhető folyamatainak modellezését, megcélozza az így létrejött fenotípust, teszteli a vegyületek azon képességét, hogy helyre tudják-e állítani a humán sejtek szerkezeti és funkcionális sajátságait. Ilymódon jól elkülönülnek a hatásos és nem hatásos gyógyszermolekulák. A gyógyszercégekkel való együttműködésük üzleti modelljének alapja, hogy a korai gyógyszerbiztonsági vizsgálatokon túljutott, de piacra (valamilyen ok miatt) sosem került molekulákat próbálják újraértékelni, fejleszteni. Csak Európa és Ázsia területén forgalmazott, vagy a forgalomból már kivont régi gyógyszerek új alkalmazásait is vizsgálják. "Ezeket gyakorlatilag fagyasztóba tették. Ha nekünk átadják, van esély újra monetizálni a régi gyógyszereket…"

A sejteken történő betegségmodellezés természetesen nem új technika, és a gyógyszerek más, új indikációban való felhasználása sem.

"A legtöbb esetben azonban a gyógyszerek új indikációi véletlenszerű felismerésen alapulnak (ez a szerendipitás), vagy adott betegség biológiai alapjainak jobb megismerése vezet idáig. Ez a közismert "nagy" és népbetegségeknél szinte egyértelmű, a ritka betegségekkel azonban más a helyzet" – magyarázza a kutató cég egyik munkatársa. "A betegségmodellezéssel és komputeres algoritmusok segítségével képesek vagyunk a régebben ismert gyógyszerek új indikációinak megtalálására, ami ritka kórképek esetén igencsak hasznos és fontos."

A korábbi példában említett CCM is így került a kutatás fókuszába. A meglévő CCM gyakran vezethet stroke kialakulásához. Jelenleg egyedül a műtéti megoldás számít hasznavehető kezelési eljárásnak. A fenotípusok ismeretében felfedhetőek a manifeszt betegség okozta celluláris változások. Ezeken vizsgálják különböző vegyületek, gyógyszermolekulák hatásait, és keresik közöttük a hatásosnak bizonyulóakat. .

A kutatók által fejlesztett szoftver segítségével gyorsan és pontosan analizálhatóak a sejtszintű változások paraméterei (akár többszáz paraméter), egyidejűleg több mint 10.000 sejten. Összevetettük a "kézi" és a számítógépes metodikát, értelemszerűen ez utóbbi győzött…

A CCM esetén, hogy e példánál maradjunk, két vegyület bizonyult hatékonynak, a D-vitamin, és egy perklinikai fázisban lévő vegyület. A kutató cég jelenleg a Mayo Clinic szakembereivel működik együtt a D-vitamin ezirányú klinikai vizsgálatait illetően, a másik vegyülete esetén közös fejlesztés, vagy licencvásárlás lehet a folytatás. A két vegyület (természetesen) másként hat, de valószínűleg szinergista módon.

A Recursion kutatói úgy vélik, újonnan kialakított kutatási modelljük reprodukálható, és más betegségek esetén is alkalmazható, mintegy 4.500 (ritka) betegségnél, ahol az okként funkcióvesztés, a (sejt)funkciók mutációja következik be, tehát megáll,vagy csökken a fehérjék normál működése. Természetesen nem minden betegséget lehet e számítógépes platformra ráerőltetni, de a 25-50% körüli arányuk tesztelhető lesz ily módon.

Az egész történet mesébe illőnek tűnik. Évente többszáz betegséget végigtesztelni, ez még a legnagyobb gyógyszercéges számára is elképzelhetetlennek tűnik. Általában egyidejűleg 10-12 betegség terápiáján dolgoznak, végeznek fejlesztéseket. "Természetesen sok lesz a kételkedő, úgy gondolják naivak vagyunk ezzel az egész metodikával. Minket azonban a kutatás inspirál" – említi a cég egyik fiatal munkatársa. "Izgalmas kaland annak érdekében dolgozni, hogy akár életeket menthetünk, vagy helyreállíthatjuk sok-sok beteg életminőségét".

http://www.worldpharmanews.com/research/2966-can-researchers-develop-100-drugs-in-10-years