George Radda kapta az idei Semmelweis Budapest Díjat

"Munkám túlnyomó részét az orvoslással összefüggő területen folytattam, a testen belül lejátszódó kémiai folyamatokat vizsgáltam" - mondta el az MTI-nek a kitüntetett tudós, aki 1956 novemberében egyetemistaként hagyta el az országot, majd kémikusi tanulmányait az Oxfordi Egyetemen fejezte be. Később a Brit Szív Alapítvány támogatásával a világon elsőként itt megalakult molekuláris kardiológiai tanszék vezetője lett, ahol a szívműködést és a szívben lejátszódó molekuláris folyamatokat tanulmányozva dolgozta ki a mágneses rezonancián alapuló képalkotó eljárás, az MRI gyakorlati alkalmazását. Eredményeiért 2000-ben lovagi címet kapott az angol királynőtől, ezt követően a világ több pontján segített hasonló központok létrehozatalában.

Időközben tudománypolitikával is foglalkozott: 1996 és 2003 között a Brit Orvosi Kutatási Tanács elnöke, 2001 és 2003 között a brit Nemzeti Rákkutató Intézet vezetője. Radda professzor 2003-ban tanácsadóként csatlakozott a Szingapúrban induló orvosbiológiai kutatóprogramhoz, alapító elnöke volt a Szingapúri Bioképalkotás Konzorciumnak, majd 2008-ban a városállam orvosbiológiai kutatásait koordináló tanács elnöki posztjára nevezték ki. George Radda közvetítői erőfeszítéseinek eredményeként magyar-szingapúri közös kutatások is indultak, magyar kutatók számára is megnyílt a lehetőség, hogy a szigetállamban dolgozhassanak.

A Semmelweis Budapest Díjat idén második alkalommal adták át. Az elismerést olyan nemzetközileg elismert eredményeket felmutató, az orvosbiológiai kutatások terén aktív külföldi tudós kaphatja, akinek teljesítménye méltó a Semmelweis Egyetem névadójának szellemiségéhez. "Azokat a tudósokat díjazzuk, akik jelentős eredményeket értek el az orvosbiológiai kutatások terén, és velük továbbra is folyamatosan fenntartjuk a kapcsolatot. Egyúttal a következő nemzedéket is inspirálni szeretnénk, a mai tiszteletbeli konferencián a terület nemzetközileg elismert kutatói tartanak előadást" - összegezte Tulassay Tivadar, az egyetem rektora. A konferencia meghívott előadói között volt Jeremy K. Nicholson, a londoni Imperial College professzora is, aki a 10 000 euró pénzjutalommal járó díjat elsőként kapta meg tavaly.

George Radda a magyar tudomány jövőjével kapcsolatban kiemelte annak fontosságát, hogy legyen egy nemzeti terv, benne olyan kiválasztott prioritásokkal, amelyekben az ország jó eredményeket érhet el, amelyeket gazdasági előnyre lehet váltani és amelyek ugyanakkor viszonylag olcsó kutatási területei a globális tudományos versenynek. "A matematikában, számítástudományokban mindig jók voltak a magyarok, eredményes lehet a biológia összekapcsolása az informatikával, vagy például a molekuláris patológia területén is új utakat lehet nyitni" - tette hozzá.