GYEMSZI-főigazgató: rendbe kellett tenni az egészségügyet az átláthatósághoz és működőképességhez

Budapest, 2013. november 21., csütörtök (MTI) - A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatója szerint először rendet kellett és kell tenni ahhoz, hogy átlátható és működőképes legyen az egészségügyi ágazat - derült ki egy csütörtöki, budapesti szakmai konferencián.

Török Krisztina főigazgató a Napi.hu által szervezett fórumon a kórház-konszolidációról azt mondta, "korrekt elosztás született". Megemlítette a gyógyszer- és energia-közbeszerzések eredményességét is, amelynek révén több milliárd forintot spóroltak a kórházaknak. Megjegyezte, ugyan a gyógyszerközbeszerzés teljesen még nem zárult le, de az eddig tárgyalásoknak köszönhetően mintegy 3 milliárd forintot spóroltak az intézményeknek. A földgázbeszerzés esetében éves szinten egymilliárd, az áramközbeszerzésben pedig eddig 119 millió forint a kórházi "nyereség".

Az uniós fejlesztésekről szólva elmondta, 285 folyamatban lévő projekt van, 318 milliárd forint fejlesztési pénzzel.

A kórházak állami kézbe vételéről, illetve a GYEMSZI általi irányításról azt mondta, azért, hogy az "átállás" zökkenőmentesen menjen végbe, sokat tettek, és az, hogy nem volt fennakadás a betegellátásban, azt mutatja, sikeresen zárult az intézmények fenntartóváltása.

Török Krisztina szólt arról is, hogy korábban egyenlőtlen, átláthatatlan és rugalmatlan volt a kapacitásszervezés, de az intézményi átadás-átvétel után profiltisztítás és funkcióváltások is történtek, és a kórházak területi ellátási kötelezettsége (tek) racionálisan követi a betegutakat.

Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója szerint az ágazat alapvető problémája az alulfinanszírozottság, és sokszor érte az intézményeket az a vád, hogy nem működnek hatékonyan. Azonban, a hatékonyság nagyban függ a rendelkezésre álló forrásoktól - tette hozzá.

Az államosításról úgy vélte, az nem cél, hanem eszköz lehet egy jobb rendszer eléréséhez. "Most nem szabad kapkodni, a kijelölt úton kell végigmenni, mert kétségtelen, hogy elindult valami" - utalt a kormány által elindított koncepcióra.

Sándor Marianna, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége Kórházi Tagozatának elnöke elmondta, 16 milliárd forinttal tartoznak a kórházak a gyógyszer-nagykereskedőknek. Ebből 6-7 milliárd a lejárt tartozás. Mint mondta, a gyógyszer-nagykereskedők "nehezen élték meg" a kórházak forráshiányos helyzetét, de igyekeztek fenntartani az ellátást.

Úgy vélte, az adósság újratermelődését kell elsősorban megakadályozni, mert azt tapasztalták, hogy egyre rövidebb idő alatt termelődött újra az adósságállomány. "Diétára van ítélve az egészségügy", és ez igaz a többi európai országra is - tette hozzá az elnök.

Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára úgy vélte, nem élvez elsőbbséget a politikában az egészségügy. Szerinte a orvostechnikai eszközöket beszállító cégeket az egészségügyi kormányzat "rendszeridegennek" tekinti, pedig sok hozzáadott értéket képviselnek ezek a vállalatok.

Véleménye szerint nem a kórházak vannak bajban - hiszen van áram, fűtés és ellátják a betegeket -, hanem a beszállítók, amelyeknek a kórházak nem, vagy késve fizetnek. Mint mondta, ezen vállalkozások közül a kis cégek vannak a legnagyobb bajban, mert a kintlévőségeik miatt sok esetben hitelt kénytelenek felvenni, hogy működni tudjanak.

Rásky László hangsúlyozta, el tudtak volna képzelni olyan konszolidációt, amikor nem az intézmények kapják a tartozás rendezésére szánt pénzt, hanem a beszállítók. Megjegyezte, volt olyan intézmény, amely azért nem fizetett időben, mert tudta, hogy úgyis kap konszolidációt, amelyből rendezheti fennálló beszállítói adósságát.

Sinkó Eszter, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Menedzsment és Egészség-gazdaságtan Tagozatának vezetője azt mondta, a béremelés pozitív, az viszont nem, hogy ennek fedezetére nem volt külön forrás, azt a működési költségekből teremtették elő.

Pozitívumként említette, hogy csökkent az ápolási napok száma és emelkedett az egynapos sebészeti ellátás. A földgázközbeszerzésnek szerinte nem mindenki nyertese, hiszen van olyan intézmény, amely drágábban jut földgázhoz, mint a központosított közbeszerzés előtt.