Gyógyszeripari multik: a kasszasikerek kora lejárt?

hirdetés

A "nagy" gyógyszeripari cégek számára évtizedek óta változatlan a siker üzleti modellje. Meg kell célozni egy széles populációt érintő betegséget, legyen mondjuk a szívbetegség, fejleszteni és szabadalmakkal levédeni egy olyan gyógyszert, amely némiképp hatékonyabb, mint a forgalomban lévőek, és utána már csak be kell söpörni a nyereséget… Ez a modell lényegében jól működött az elmúlt évtizedekben.

Mostanában azonban rájár a rúd a Big Pharmá-ra. Egymás után járnak le a szabadalmak a blockbustereket, a valódi kasszasikereket illetően, a generikus készítményeket piacra dobó vetélytársak térnyerésével a nagy gyártók milliárdos veszteségeket kénytelenek elkönyvelni. Emellett - az igen masszív kutatás+fejlesztési befektetés ellenére - kevés gyógyszerről tűnik úgy, hogy a lejárófélben lévő "nagyágyúk" helyére léphetnek. A piaci verseny annyira éles ebben a szektorban, hogy irtózatosan könnyű milliárdokat ölni a végül semmit sem produkáló kutatásba.

A gyártók korábban könnyebben megcsíptek egy-egy nagyágyúnak ígérkező gyógyszert, és "új" kezelésként marketingelték, a szer élettartamát ezzel nem kis mértékben megnövelve. Az amerikai ún. "Affordable Care Act" törvény változtatott ezen a stratégián, amely szerint ha egy új gyógyszer hatása szignifikáns mértékben nem haladja meg (azonos piaci, pontosabban hatástani szegmensben) a már forgalomban lévőékét, akkor az új szer nem kerülhet be a biztosító által támogatottak közé.

A Fortune magazin interjút készített Joseph Jimenezzel, a Novartis elnök-vezérigazgatójával, aki úgy érvelt, hogy a multik számára az üzleti modell megújítása lehet az egyetlen járható út, és a "nagyágyú" definíciója is megváltozik.

Mit jelent ez közelebbről? Jimenez úgy véli, hogy az új gyógyszereknek kisebb piaci szegmenseket kellene érinteniük.

A Novartis (és természetesen mások is) a betegségek biológiai alapjainak tanulmányozását tűzték ki célul. Elképzelhető pl. hogy egy kimondottan vesetumor ellen kifejlesztésre kerülő szer alkalmas lehet majd a tüdőrák, vagy emlőrák egyes típusainak kezelésére is.

Ez történt pl. a Novartis Afinitor (everolimus) készítményével is. Mint vesetumor ellen alkalmazott biológiai terápiás szer, az értékesítés nem érte el az 1 mrd USD-t. A teljes körű felhasználás (hormonreceptor-pozitív előrehaladott emlőrák, pancreas eredetű neurondokrin tumorok stb.) tekintetében viszont már nagyágyúnak számít.

Egy adott gyógyszer esetén többféle indikáció is létezhet, de ezek megtalálása a múltban gyakran teljesen véletlenszerű volt… A jövő irányzata csak a targetált kutatás lehet, amely a biológiai folyamatokat, biokémiai anyagcsereutakat veszi figyelembe, ez gyümölcsözhet még nagyágyúkat (további nagyágyúkkal kecsegtet). Manapság ott tartunk, hogy egy (innovatív) gyógyszer forgalomba hozatala majdnem csodaszámba megy, és bármely új indikációt számos új klinikai gyógyszervizsgálat kell megelőzzön.

A "személyre szabott orvoslás" jobb alternatíva, nemcsak a betegek szempontjából, hiszen számukra többféle gyógyszer válik elérhetővé, hanem a cégeknek is, mert egy-egy gyógyszer esetleges kiesése, kivonása, nem dönti romba a cég profitabilitását.

A probléma ott jelentkezik, hogy a korábbi, blockbuster-modellhez szokott befektetők szkeptikusak lesznek, és nem hagynak időt a cégeknek az időigényes fejlesztésekre.

Ez leginkább a giga-multik esetén lesz igazán probléma, hiszen annyira hozzászoktak a világsikert hozó gyógyszer-nagyágyúkhoz, hogy új politikát kialakítani e tekintetben nehéz, azt viszont látni kell, hogy a hosszú távú túlélésnek a fent vázolt az egyetlen lehetséges menekülőútja.

forrás: http://www.businessinsider.com/future-of-pharmaceutical-blockbusters-2013-3

Szerző:

PHARMINDEX Online