Hepatitis B felületi antigén szeropozitivitás – és a metabolikus szindróma összefüggése

Módszerek

9474 felnőtt személyen történt keresztmetszeti vizsgálat, akik rutin egészségügyi vizsgálat céljából keresték fel a dél-koreai Ulsan Egyetemi Kórházat (2008-2009). A hepatitis B felületi antigén (HBsAg) szeropozitivitás és a metabolikus szindróma (és komponensei) együttes jelenlétét logisztikus regressziós analízissel elemezték. Az adatelemzés nők és férfiak esetén elkülönített módon történt.

Eredmények

Dél-koreai felnőtt populáción végzett keresztmetszeti vizsgálatban a HBV-fertőzés mindkét nemben szignifikánsan negatív módon állt összefüggésben a hypertriglyceridaemiával (AOR, 0.39; 95% CI, 0.29 - 0.50; P < 0.001 férfiakon; illetve AOR, 0.40; 95% CI, 0.17 - 0.91; P = 0.029 nőkön). Férfiakon a HBV-fertőzés szignifikánsan negatív módon állt kapcsolatban a metabolikus szindrómával (AOR, 0.75; 95% CI, 0.57 - 0.98; P = 0.033), nőkön ez nem igazolódott (AOR, 0.80; 95% CI, 0.38 - 1.66; P = 0.545).

****

A metabolikus szindróma metabolikus abnormalitások együttese, amely növeli a diabetes és a cardiovascularis betegség kockázatát (tényezői a centralis obesitas, hypertriglyceridaemia, HDL-szint csökkenés, hypertonia, hyperglykaemia). A metabolikus szindróma prevalenciája a fejlett országokban jelentősen nőtt, így Dél-Koreában is, elsősorban az obesitas gyakoribbá válásával. A KNHANES (Korean National Health and Nutritional Examination Surveys) adatai szerint a metabolikus szindróma prevalenciája 1998-ban 23,6%, 2001-ben pedig 28% volt.

A világon mintegy 350 millió a krónikus hepatitis B-vel fertőzöttek száma, évente 600.000 a cirrhosis, májelégtelenség és hepatocellularis carcinoma okozta halálozás. A HBV-fertőzés Dél-Koreában is jelentős egészségügyi probléma. Jellemző, hogy 1983-ban kezdtek foglakozni a HBV-vakcinációval, majd 1988-ban indult az iskoláskorúak és 1995-ben az újszülöttek vakcinálása, így a HBV-fertőzés prevalenciája az 1983 előtt született népesség körében maradt magas. A HBsAg prevalencia az 1988 után születetteknél 0.4%, míg ugyanezen adat az 1983 előtt születetteknél 4.1% volt.

Jelentős mennyiségű experimentális és epidemiológiai adat támasztja alá, hogy az atherosclerosis kialakulásához fertőző ágensek is hozzájárulhatnak. Említésre kerül a Chlamydia pneumoniae, Helicobacter pylori, a cytomegalovirus és herpes simplex virus-11 jelenlétének szignifikáns összefüggése a metabolikus szindrómával.

Néhány korábbi vizsgálat is zajlott a HBV és az atherosclerosis, vagy a cardiovascularis betegségek összefüggésének elemzésére, de egyik sem tudott szignifikáns kapcsolatot kimutatni. Mivel a májműködés döntő szerepet játszik a metabolikus szindróma kialakulásában, a HBV-fertőzés pedig károsítja a májsejteket, igen praktikus megközelítésnek látszik a kettő összefüggésének kutatása gyakorlati – alkalmasint terápiás szempontból.

Újabban három vizsgálat zajlott e témakörben, és az eredmények nem voltak konzisztensek. Két vizsgálat negatív – egy pedig pozitív összefüggést talált a két jelenség között. Ezen túlmenően, néhány metodológiai probléma is volt (kínai illetve tajvani betegeken), nem kellő módon végezték a zavaró tényezőkkel való korrekciót, HBV-fertőzés evidenciájaként a hepatitis B core-antitestet tekintették, és a vizsgálat csak egy szűk korosztályra korlátozódott. Nem vizsgálták a nemek közötti különbségeket sem. Jelen vizsgálat igyekezett az említett zavaró tényezők kiküszöbölésére.

Következtetés

Bár korábbi vizsgálatok szerint az ALT-eltérés nagyobb HBsAg-pozitív, mint HBsAg-negatív egyéneken, és pozitív módon áll kapcsolatban hypertriglyceridaemiával, a szerzők vizsgálatában negatív asszociációt igazoltak. Ez arra utal, hogy a HBV fertőzés hatással van a se-triglicerid szintre, és jelentősebb, mint az ALT-abnormalitás és a hypertriglyceridaemia közötti összefüggés. Kang és munkatársai szerint a HBV X protein (amely a HBV-genomból származik) hozzájárul a lipid-metabolizmus eltéréséhez, nő a máj-, csökken a serum-trigliceridek szintje. Érvelhetnénk azzal, hogy az inverz összefüggés csupán vizsgálati hiba, mivel a krónikus májbetegek általában hajlandóak egészségesebb életmódot folytatni (pl. csökkentik az alkoholfogyasztást), így alacsonyabb a se-triglicerid szintjük (az alkohol ui. emeli a se-triglicerid szintet.) A szerzők vizsgálatában a HBsAg-pozitív férfiak kevesebb alkoholt fogyasztottak, mint HBsAg-negatív társaik. Azért sem valószínű a szelekciós hiba, mert mérték az alkoholfogyasztást, és e tényezővel megtörtént a biostatisztikai korrekció is.

A HBV-fertőzés és a HDL-koleszterin kapcsolata továbbra is ellentmondásos. Su és munkatársa szerint a HBV-fertőzés és a HDL-koleszterin inverz módon áll összefüggésben. Másrészt, két vizsgálat szerint viszont nincsen szignifikáns kapcsolat a HBV-fertőzés és a HDL-koleszterin között. Egyes adatok alapján összefüggés áll fenn a HBV-fertőzés, a centralis obesitás és a hypertonia között. Két vizsgálat szerint a centralis obesitás nem függ összes a HBV-fertőzéssel, ez a jelen tanulmánnyal konzisztens észlelés. Két vizsgálatból egy igazolja, hogy a hypertonia és a HBV-fertőzés között negatív a kapcsolat, de itt zavaró tényezőként merülhet fel az alkoholfogyasztás kérdése. Korábbi vizsgálatok ellentmondásos adatokat tártak fel a HBV-fertőzés és a diabetes között. Találtak pozitív – illetve negatív összefüggést egyaránt, mások szerint viszont a diabetes prevalenciája HBV-fertőzöttek és nem fertőzött kontroll személyek esetén hasonló.

Összesen három vizsgálat tanulmányozta eddig a HBV-fertőzés és a metabolikus szindróma lehetséges kapcsolatát. Jelen tanulmányhoz hasonlóan, Jan, illetve Luo munkája is azt mutatja, hogy a HBV-fertőzés, a hypertriglyceridaemia és a metabolikus szindróma egymással szignifikáns módon negatív összefüggésben áll. Ezen eredmények szerint, a HBV-fertőzés megléte alapvető tényező a lipid metabolizmus zavarának kialakulásában. Yen vizsgálata viszont azt igazolja, hogy az anti-HBc és a metabolikus szindróma között pozitív asszociáció áll fenn, de nem elemzi a HBsAg és a metabolikus szindróma kapcsolatát.

A vizsgálat előnyei és korlátai

Előnyös vonások: figyelembe lehetett venni az életkort, a BMI-értéket, az alkoholfogyasztást, dohányzást, fizikai terhelést, a jövedelmi és képzettséggel kapcsolatos viszonyokat, az ALT-értéket. Így vizsgálhatóvá vált a HBV-fertőzés és a nem kapcsolata – a fenti zavaró tényezőktől függetlenül. Emellett a HBsAg jellemzőbb az anti-HBc-nél a HBV-fertőzés kimutatásában, mivel a pozitív anti-HBc interpretálása a HBsAg illetve az anti-HBs jelenlététől is függ.

A vizsgálat korlátai

1. A populáció nem reprezentálta a teljes dél-koreai lakosságot, mert a résztvevők mintegy 90%-a multinacionális cégek alkalmazottja (illetve az alkalmazottak rokonságába tartozó személy) volt, azaz igen stabil jövedelmi viszonyok között éltek. Mindemellett a vizsgálatban részt vevő férfiak 5.7%-ában, a nők 4.5%-ában észlelhető volt a HBsAg jelenléte, amely egyéb epidemiológiai vizsgálatokkal konzisztens észlelés volt Dél-Korea vonatkozásában. A vizsgált populációban a metabolikus szindróma prevalenciája férfiakon 20,7%, nőkön pedig 13,7% volt, mely egyéb metabolikus szindróma-prevalencia vizsgálatokkal összemérhető adat ezen országban. További vizsgálatok végzése szükséges, a jelenleginél reprezentatívabb populáción is.

2. Az alkoholfogyasztás értékelésekor a heti alkoholfogyasztást vették figyelembe a teljes alkoholfogyasztás helyett, tekintettel az alkohol koncentrációjára, és az egységnyi idő alatt elfogyasztott alkoholra. Az alkoholfogyasztás gyakorisága önmagában nem jellemző, mivel a HBsAg-pozitív személyek időegységre számítva kevesebb alkoholt fogyasztanak – mint HBsAg-negatív társaik.

3. A fizikai aktivitásból származó teljes energiafogyasztás mérésére nem volt lehetőség, csak a hetenként végzett fizikai aktivitás gyakoriságát vették figyelembe.

4. A keresztmetszeti vizsgálat kauzalitási összefüggés tisztázására nem alkalmas.

Korean J Fam Med. Mar 2014; 35(2): 81–89.