Csaknem 200 ezer nőt érint hazánkban az endometriózis

A Semmelweis Egyetem II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának egyetemi docense szerint minden második-harmadik meddő nőt ezzel a jóindulatú elváltozással is kezelnek. Mint ismertette, klinikai szempontból a kórkép egyik legsúlyosabb formája az ún. mélyen infiltráló endometriózis, amely az esetek mintegy 20-25 százalékát teszi ki.

Endrometriózis során, a normál esetben csak a méhen belül elhelyezkedő nyálkahártya más helyen is megjelenik. Előfordulhat a hasüregben, hashártyán, a petefészekben, a tüdőben vagy akár a bőrben és más szervekben is – mondta Dr. Szabó István. Az egyetemi docens hozzátette, a kóros elhelyezkedésű szövet jellemzően követi a normál ciklikus változásokat, melynek következtében a menstruáció alatt vér gyülemlik fel ezeken a méhüregen kívüli területeken. Mindezek nyomán, immunológiai és gyulladásos reakciók jelenhetnek meg, belső szöveti összenövések alakulnak ki súlyos panaszokat, erős fájdalmakat okozva.

Legjobban szűrhető változata a petefészek endometriózis, azaz a csokoládéciszta, amelynek jellegzetes a tapintásos lelete és az ultrahang képe. Természetesen laparoszkópiával is igazolható – mondta Dr. Szabó István hangsúlyozva, hogy sokkal nehezebb felismerni a hashártya endometriózist, amely sem ultrahanggal, sem MR-rel nem mutatható ki, ugyanakkor erős hasi fájdalommal jár, és különböző formákban jelenhet meg (lila, barna vagy opálos felrakódás, heges torzulás). Előfordul, hogy piros lángnyelv-szerű vagy bársonyos foltként jelenik meg. Az egyetemi docens hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a panaszok legtöbbször nincsenek arányban az elváltozás súlyosságával.

A mélyen infiltráló endometriózis a klinikailag legsúlyosabb változat: hasonlóan a rosszindulatú daganathoz, belenő a szövetekbe, és kezelés nélkül a betegség halad előre. Progresszív, krónikus, de jóindulatú elváltozásról van szó – ismertette Dr. Szabó István. Kitért arra is, hogy a kötőszövetes, sokszor porc keménységű barnás, heges csomók 5 mm-nél mélyebben hatolnak bele a szövetekbe, erős fájdalmat okoznak, és gyakran idegeket is érintenek. Előfordulhatnak a hasüregben: a hólyag falában, a hüvely és a bél közötti területen. Ez utóbbi a legtípusosabb, és az itt elhelyezkedő csomó, attól függően, hogy merre nő inkább, terjedhet a hüvely falába, maradhat a két réteg között, és átterjedhet a bél falára, húgyvezetékre is – emelte ki a specialista. Hangsúlyozta továbbá, hogy a szövettani megerősítés a végső biztos diagnózis, aminek a minimál invazív módja a laparoszkópos műtét során vett minta vizsgálata. A csomók teljes kiirtásával valósul meg a műtétes gyógyítás, ami lehet a hólyagkimetszés, az érintett bélszakasz eltávolítása, illetve a húgyvezeték kimetszése, valamint ezután mindezek helyreállítása. A műtét több szakma együttműködésével zajlik: urológus, sebész és nőgyógyász vesz részt a gyógyító csapatban.

Idehaza kedvezőnek mondható a diagnosztikus késlekedés időtartama, kevesebb mint 4 év telik el a tünetek megjelenése és a kórkép felismerése között. Más fejlett európai országokban ez akár hét év is lehet, míg például Angliában és az Egyesült Államokban 8-9 év.

Annak hátterében, hogy az utóbbi években megszaporodott az endometriózisos esetek száma, társadalmi ok is állhat – mondta Dr. Szabó István, példaként említve, hogy egyre később vállalnak a nők gyermeket, pedig a terhesség és szoptatás alatti élettani vérzésmentesség bizonyos védettséget jelent. Emellett más élettani ok is szerepel, hiszen pl. egyre fiatalabb korban kezdenek menstruálni a lányok, ami ismert rizikófaktora a betegség kialakulásának. Ezzel párhuzamosan természetesen a diagnosztika is fejlődött, így egyre több eset ismerhető fel.