Új kutatás értékelte az OTC-készítmények laboreredményekre gyakorolt hatását

A vény nélkül kapható, vagy más néven OTC („over the counter”) készítmények, illetve az étrend-kiegészítők igen nagy népszerűségnek örvendenek. Többen alkalmaznak gingko-kivonatot demencia tünetekre, máriatövis-alapú készítményeket a májfunkció javítására vagy különböző fűszereket komplementer terápiákban – és ez csak néhány példa a sok közül.

Régóta ismeretes, hogy az OTC-gyógyszerek és az étrend-kiegészítők befolyásolják a laboreredményeket. Ennek ellenére a betegek nem értesítik orvosukat ilyen készítmények szedéséről.

Egy aktuális tanulmány 18 európai országból származó adatok segítségével elemezte a különböző étrend-kiegészítők és OTC-gyógyszerek fogyasztását a laboratóriumi vizsgálatok fényében. A tanulmányban azt is vizsgálták, hogy a betegekben mennyire tudatosul a gyógyszerek hatása a laboreredményekre.

A tanulmányban olyan személyek vettek részt, akiken vérvizsgálatot végeztek, illetve akik előzetesen hozzájárultak a részvételhez.

Anonimizált kérdőívek segítségével a résztvevőknek különböző termékek szedésének gyakoriságáról kellett válaszolniuk, illetve arra vonatkozó tettek fel kérdéseket, hogy a beteg informálja-e a kezelőorvost és a szakszemélyzetet az olyan preanalitikus tényezőkről, mint az intenzív sport vagy a kávéfogyasztás. Emellett figyelembe vették az életkort és a nemet.

A 3600 résztvevő 68%-a szedett rendszeresen étrend-kiegészítőt vagy OTC-készítményt. Ezek közül a leggyakoribbak a következők voltak:

• vitaminok (38%),
• ásványi anyagok (34%),
• áfonya (20%),
• acetilszalicilsav (17%),
• omega-3 zsírsavak.

Leginkább a 46-65 éves korosztálybeli betegek, nemek közti megoszlásban a nők 71%-a, a férfiak 62%-a szedett rendszeresen OTC-készítményeket vagy étrend-kiegészítőket. Majdnem minden második beteg (49%) ismerte el, hogy öngyógyszerezéséről nem tájékoztatja kezelőorvosát.

Az adatok azt mutatják, hogy sok beteg számára nem tudatos, hogy az öngyógyszerezéssel, étrend-kiegészítőkkel, fizikai aktivitással és egyéb tényezőkkel befolyásolhatják a saját eredményeiket. Ezért szükséges lenne a betegek, orvosok és az egészségügyi szakszemélyzet érzékenyítése – vélik a tanulmány szerzői.

Amire a betegeknek vérvétel előtt figyelniük kell

A vérvételre való felkészüléshez az érintetteknek az alábbi szempontokat kell figyelembe venniük, hogy a legmegbízhatóbb laboreredmények szülessenek:

• a vérvételt igyekezzenek lehetőleg reggel 7 és 9 óra között megejteni,
• előtte 12 órás böjt (vízfogyasztás megengedett),
• vérvétel előtt 24 órával már kerülendő az alkoholfogyasztás,
• a vérvétel napján kerülendő a dohányzás, kávé- vagy koffeintartalmú termékek fogyasztása,
• napokkal a vérvétel előtt kerülendő olyan anyagok fogyasztása, melyeknek ismert az eredményekre gyakorolt befolyása (ld. alább).

Ezeket az ajánlásokat a European Federation for Clinical Chemistry and Laboratory Medicine Working Group for Preanalytical Phase tagszervezete adta ki.

Mely összetevők hatnak az eredményre?

A laboreredményeket különböző összetevők másképpen tudják befolyásolni:

• A fahéj 12 órán belüli fogyasztása a vércukorszint szignifikáns csökkenéséhez és az inzulin-szenzitivitás befolyásolásához vezet.
• A súlycsökkentő tabletták cayenne borsot, keserű narancsot és amfetamint tartalmazhatnak, melyek károsíthatják a szívizmot. A szimpatikus idegrendszer aktiválása révén emelik a troponin- és CK-MB-szintet.
• A vörös rizs és a zöld tea kivonatai abnormális változásokat indíthatnak el a máj enzimjeiben.
• A vörös rizs továbbá gátolja a HMG-CoA-reduktáz enzimet, és így koleszterinszint-csökkenést idéz elő.
• Az áfonya a PSA-szintet csökenti, és befolyásolja az androgén-reszponzív gének kifejeződését.
• A Ginkgo biloba- és máriatövis-alapú készítmények módosítják egyes enzimek aktivitását és ezzel sok gyógyszer metabolizmusát befolyásolhatják.

Érvényesek-e az adatok Magyarországon is?

A kutatásban a 18 európai ország között hazánk is részt vett, a tanulmány elemzése szerint Magyarországon az érintett betegek 78%-a szed legalább egy vény nélkül kapható készítményt, ezzel hazánk a tanulmányban részt vevő országok közül a hatodik helyen szerepel. Az élmezőny tagjai Törökország (94%), Albánia (85%), Oroszország (85%), legkevésbé Portugália (28%) területén jellemző az öngyógyszerezés. Mivel Magyarországon a lakosság több, mint háromnegyede érintett, így ki lehet jelenteni, hogy (az eltérő étrendtől és preferenciáktól függetlenül) a kutatási eredmények magyar viszonylatban is relevánsak.

Forrás:

Dr. Melanie Klingler: Einfluss von OTC-Medikamenten auf Laborparameter | Gelbe Liste Online (2018) https://www.gelbe-liste.de/nachrichten/otc-medikamente-einfluss-laboruntersuchung

Simundic et al. (2018): Patient’s knowledge and awareness about the effect of the over-the-counter (OTC) drugs and dietary supplements on laboratory test results: a survey in 18 European countries. Clinical Chemistry and Laboratory Medicine, DOI: https://doi.org/10.1515/cclm-2018-0579