Horizon 2020 program: 70 milliárd euro európai kutatásokra!

Az EU "European Union's Horizon 2020 research programme" elnevezésű kutatási programja igen nagyvonalú forrást kínál a kutatók számára a címben megjelölt összeg biztosítása révén.

Manapság ritka az ilyen jó hír Európában. Sokat beszélünk válságról, gazdasági krízisről, euro-problémákról, mélyülő recesszióról és hasonló fogalmakról. Az európai kutatók között a fenti bejelentés emelkedett hangulatot teremtett, és hirtelen mindenki erről kezdett beszélni, mit kezdhetünk a 70 milliárd euro értékű kutatási alappal 2020-ig. Operatív szinten csak 2014 januártól indul be ténylegesen a támogatás a kutatócsoportok számára. Egyelőre, e cikk megjelenésével nagyjából egyidejűleg az Európai Bizottság, az Európa Tanács és az Európa Parlament között folynak megbeszélések a részletek tárgyában, a támogatás teljes összege azonban már nem fog változni.

1984 óta az Európai Bizottság számos keretprogramot hozott létre, amelyek 5-7 éves futamidejűek voltak, a Horizon 2020 lesz ebben a nemben a nyolcadik. Az új program sok fontos vonásában különbözik majd az előzőektől. A jelenleg tervezett büdzsé kb. 20-szorosa (!) az első keretprogramnak, és mintegy 25%-kal magasabb, mint a jelenleg futató kutatási támogatás. Az új program fő fókuszpontja az innováció lesz.

A korábbi EU-s keretprogramoknál a különböző kutatási aktivitásokat sok egymástól független divízió kezelte, ahol mindenütt saját rendszerű szabályok és rendelkezések alapján zajlott a nyilvántartás, elszámolás stb. A Horizon 2020 esetében valamennyi kutatási terület egy közös menedzsment program keretében zajlik majd, egyszerűbb szabályozók mentén.

Szerkezetében is más lesz a Horizon 2020 program: három fő pillérre támaszkodik majd. Egyikük az ún. Excellent Science, amelyben a vezető iparágak szerepelnek, és az iparági vezetők képzése, a társadalmi változások menedzselése, ahol az egészséggel és szociális kérdésekkel foglalkoznak. Az orvosi és egészségügyi tárgyú kutatás jóval nagyobb támogatásban részesül, mint korábban, most 8 mrd EUR, az előző programban 6,2 mrd EUR volt az erre szánt keretösszeg. (Csak az összehasonlítás kedvéért, az USA-ban a US National Institutes of Health 2013 évi teljes keretösszege 29 mrd USD, azaz 22 mrd EUR.)

Mégsem ezek jelentik a legnagyobb különbséget a korábbi kutatási programokhoz és támogatásokhoz képest. Mondhatni teljesen más az új koncepció. A korábbi kutatásokat mindig vertikális rendszer szerint tervezték és definiálták, nos a jövőre érvénybe lépő – ahogy neve is sugallja – horizontális orientációjú lesz. Tehát nem egy "szűkebb" területet fognak megcélozni, hanem olyan problémaköröket, amelyek szélesebb értelemben véve, életünk igen sok területét érintik egyszerre.

Lássunk néhány példát erre. Igen jellemző a klímaváltozással kapcsolatos kutatás előtérbe kerülése, e téma igen széleskörű kiterjedt kutatást és innovációt igényel, és a korábbi kutatási keretprogramokban egyáltalán nem szerepelt (!) Vagy tekintsük pl. a demográfiai változásokat. Európa népessége elöregedőben van, ez nem újdonság, viszont szembe kell néznünk a a krónikus betegségek eszkalációjával, ennek gazdasági, adminisztratív és egyéb vonatkozásaival, az EU valamennyi országában. E területen is innovatív kutatási gondolkodás lenne igazán fontos.

Ugyanilyen evidens a horiziontális gondolkodás a társadalmi kihívások, változások területén is (Societal Challenges) ahová az egészség/ügy, s demográfiai és az emberi jóllét (wellbeing) kérdésköre tartozik. A korábbi kutatási programokban egyes betegségekre fókuszáltak, mint pl. a daganatos betegségek, a kardiovaszkuláris, vagy az infektológiai betegségek csoportjai. Ez a tradicionális, hippokratészi megközelítésen alapult: a tünetorientált medicinán, és jelenleg még ennek mentén folynak a kutatások – Európán kívül is.

E területen döntően új megközelítés szükséges: a Horizon 2020 az utóbbi évek genetikai kutatásait kívánja figyelembe venni, azaz a betegségek hátterében, patogenetikájában döntő szerepet játszó molekuláris – genetikai tényezőket. Ez a fajta tudás még messze nem került kihasználásra, és egyik folyományaként tekinthető a perszonalizált medicina, a személyre szabott orvoslás, terápia. A Horizon 2020 program egyik törekvése ennek népszerűsítése, meghonosítása, az emberek egészségének megőrzése.

Nagy fontosságú a gyógyszeriparral és a gyógyszerhatóságokkal való szoros együttműködés, a kutatás irányultsága, ahol többek között figyelembe kell venni a kutatási eredmények implementálhatóságát, az állatokon végzett kísérletek humán vonatkozásra való "lefordíthatóságát", a népegészségügyi kérdéseket, szocio-ökönómiai és más szempontokat. Megint csak azt látjuk, milyen szép feladatokat is kellene megoldanunk…

A kritikus hangok azt mondják, hogy ennyire szerteágazó aktivitásokat képtelenség "egy kalap alatt" tartani, fragmentált eredményekre számíthatunk. Az integráció lehetséges támogatását jelenti a Horizon 2020 programban az Innovative Medicine Initiative létrehozása, mely a társadalom különböző csoportjait kívánja integrálni: az akadémiai kutatóhelyeket, a gyógyszeripart, kis- és nagyobb vállalkozásokat, betegegyesületeket, és a törzskönyvezéssel, forgalomba hozatal engedélyezésével foglalkozó gyógyszerhatóságokat.

Erősebb kritikai megjegyzések is elhangzottak természetesen, pl. azzal kapcsolatban, hogy az EU túlságosan komplex intézmény ahhoz, hogy koherens módon tudjon kezelni ilyen összetett programokat, mint a Horizon 2020. Példaként hangzott el, hogy az EU pl. támogatja az alacsonyabb jövedelmű országokban a helyi gyógyszergyártást – ugyanakkor ezen országokból korlátozza a generikus gyógyszerek importját…

Roberto Bertollini, az EU-ban a WHO képviselője úgy látja, hogy a Horizon 2020 program rendkívül pozitív fejlesztés lehet. Egyetlen gondot lát, hogy az Európai Bizottság, az Európa Tanács és az Európa Parlament bűvös háromszögében az egészségügy a rövidebbet húzhatja. Véleménye szerint igen fontos, hogy a program alapvetése az innováció, de nem csak technológiai szempontból, hanem új stratégiák kialakítására is, a betegségek megelőzésére, az arra érzékeny populációkban. Kulcsfontosságúnak tartja a perszonalizált medicina, az öregedéskutatás, és a mentális betegségek kérdéskörét.

A cikk további részletei itt olvashatóak:

http://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736%2813%2961745-6/fulltext