Két év alatt húsz százalékkal csökkent a csecsemőhalandóság

Valós probléma, amit nagyon komolyan kell venni, de ami nem csak az egészségügynek ad feladatot – ezt válaszolta Beneda Attila egészségügyi helyettes államtitkár a Magyar Időknek arra a kérdésére: ki lehet-e jelenteni, hogy a dohányzás és az alkohol mellett a drog is egyre nagyobb szerepet játszik a koraszülésekben? A kérdés annál is időszerűbb, mert a héten kiderült, hogy súlyos, maradandó agykárosodást szenvedtek azok a törökszentmiklósi babák, akiket császármetszéssel segítettek világra az orvosok, miután mindkettőjük anyja kábítószer-mérgezéssel került kórházba.

A helyettes államtitkárt azon a sajtótájékoztatón kérdeztük, ahol az is kiderült: Magyarországon átlagosan minden tizedik újszülött koraszülöttként jön a világra, évente 1200 baba születési súlya az 1500 grammot sem éri el. Ezért is példa nélküli – hangsúlyozta –, hogy mindössze két év alatt, 2013 és 2015 között csaknem húsz százalékkal javult, 5,1-ről 4,1 ezrelékre csökkent a csecsemőhalandóság Magyarországon.

Hazánkban 21 újszülött-intenzív- osztályon (NIC) küzdenek e nagyon kis súlyú babák életéért, és mint egy tegnapi sajtótájékoztatón a Semmelweis Egyetem újszülött-intenzívosztályának vezetője, Szabó Miklós elmondta: a csecsemőhalandóság látványos javulása nem kis részben annak köszönhető, hogy az elmúlt két évben több mint ötmilliárd forintnyi, döntően uniós forrásból megújult az ilyen osztályok műszerparkja.

Sokat javított a korababák életesélyein az is, hogy a koraszülött osztályok tapasztalatai alapján felismerték: gyakrabban kell alkalmazni a veszélyeztetett édesanyáknál szteroidot. A legéretlenebb újszülötteknek ugyanis minden szerve felkészületlen még az önálló életre, a magzati érési folyamat azonban felgyorsítható az édesanyának adott szteroiddal. A hazai adatok is azt mutatják, hogy a szteroidkezelés 40 százalékkal növeli az 1500 grammnál kisebb babák szövődmények nélküli túlélési esélyeit.

A javuló statisztikák mögött mindezek mellett ott van az is, hogy az újszülöttosztályokon előtérbe kerültek bababarát módszerek, például a „kíméletes” (az orrhoz illesztett eszközön keresztüli) lélegeztetési eljárások. A legújabb szakmai ajánlások már ezt preferálják, a vizsgálatok szerint ugyanis az éretlen babák többsége is képes önállóan lélegezni, legfeljebb eszközös és gyógyszeres támogatásra szorul.

Kiemelt jelentőségűvé vált az anyatejes táplálás és az is, hogy a szülők minél több időt töltsenek az újszülöttek mellett. Egyre elterjedtebb az úgynevezett kengurumódszer is, amikor az anya vagy az apa a meztelen mellkasán tartja gyermekét még akkor is, ha a kicsit lélegeztetni kell. Mindez tudományosan igazoltan segíti az idegrendszer fejlődését, a fertőzések elkerülését és az egészséges kötődés kialakulását. Persze, mint Szabó Miklós hozzátette, ezek a változtatások még csak megkezdődtek a hazai NIC-ekben, az intézmények között még jelentős különbségek vannak.

Magyar Idők