Két legyet egy csapásra?
Korábban is említettük már hogy a világon a globális betegség-fenyegetettség aránya eltolódott a fertőző betegségekről az összes egyéb, ún. "non-communicable diseases"-nek nevezett betegség felé. Egyes kutatók nemcsak a jelenség megfigyelésére szorítkoznak, hanem aktív cselekvésre sarkallnának. Ez év februárjában, Londonban tartották az International Society for Neglected Tropical Diseases meeting on coinfections című konferenciát. Itt került bemutatásra, hogy bizonyos betegségeket közösen is lehetne kezelni, mivel az alacsony- és közepes jövedelmű országokban ezen (egymástól független) betegségek sok esetben együtt járnak.
Dr. Bygbjerg előadásában a diabetes és tbc kapcsolatát hozta fel példaként. A két betegség közötti kapcsolat már régebb óta ismert, de azóta nem foglalkoztak a kérdéssel, amióta a magas jövedelmű országokban a tbc gyakorisága jelentősen visszaesett. A kérdés azóta nyerte vissza fontosságát, amióta az alacsony és közepes jövedelmű országokban gyorsan emelkedik a diabetes gyakorisága, ezzel együtt a tbc prevalencia is. Cukorbetegség esetén alapvető kockázat a fertőzésekre való hajlam növekedése, főként a tbc tekintetében – ezzel együtt tbc-fertőzötteken az indukált glukóz-intolerancia és a romló glycaemiás kontroll miatt nagyobb a diabetes kialakulásának kockázata. Ezért látszik evidens megközelítésnek, hogy a tbc és diabetes problémakörét együtt kellene kezelni, klinikai terápiás szemszögből is.
Marais és munkatársai szerint a tbc, és más krónikus fertőző betegségek kezelése, menedzselése inkább a nem fertőző betegségekre hasonlít, mint pl. az akut fertőzésekkel kapcsolatos teendőkre. Jellemző a hosszú távú (gyógyszeres) kezelés, problematikus a betegadherencia, a szükséges életmódbeli változtatások végrehajtása, és jellemző az is, hogy mindez háziorvosi szinten, az alapellátásban zajlik. E tényezők együttes konszolidálása javítaná a terápiás hatékonyságot, és a betegek együttműködését.
Természetesen nem feledkezhetünk meg arról, hogy e törekvéseink szembe mennek a világ jelenlegi gazdasági helyzetével, a válsággal. Marais és mtsai azért is hangsúlyozták a fenti betegségek integrált kezelésének lehetőségét, mert óriási a verseny a fertőző és nem fertőző betegségek tekintetében az egészségügyben felhasználható, korlátozott mértékű gazdasági alapokért.
A tbc primer példa a két nagy betegségcsoport között fennálló problémák, egyenlőtlenségek szemléltetésére, de érdemes más, talán nem annyira evidens példákat is említenünk. Néhány "elhanyagolt" trópusi betegségre gondolunk. A hivatalos becslések bizony alábecsülik e betegségek költségeit világszerte. Ilyen betegségekre iskolapélda a Chagas-kór. A Lancet Infectious Diseases új számában, Bruce Lee és mtsai szimulációs modellen vizsgálták a betegség milyen fenyegetést jelent a világgazdaságra nézve. Az eredmények szerint az egészségügyi kiadások eltörpülnek a munkából való kiesés miatti költségnövekedés mellett. Érdekes dologra derült fény: e fenyegetettség jelentős mértékben generálódik az USA-ban, ami nem számít tradicionálisan a Chagas-kór által érintett régiónak.
Szélesebb szakmai perspektívából tekintve mindezt, mondhatjuk, hogy bármely: akár fertőző, akár nem fertőző betegség esetén hatékony és hosszú távú megközelítéssel, szemlélettel kell élnünk. A döntéshozóknak azt is tudniuk kell, hogy nemcsak a reflektorfényben lévő betegségekre kell összpontosítani – és a stratégiában az integratív betegségkezelésre kell helyezni a hangsúlyt. Ez az integratív betegségszemlélet lehet világszerte az egyetlen "menekülőút" a gyógyításhoz szükséges gazdasági alapok megtalálásához.
További részletek:
http://www.thelancet.com/journals/laninf/article/PIIS1473-3099%2813%2970087-2/fulltext?elsca1=ETOC-TLID&elsca2=email&elsca3=HTDJ35F
