Kis pénz, nagy halál: leszámoltak egy magyar legendával

Kis pénz, nagy halál – ez az egyértelmű összefüggés rajzolódik ki az EuroHope, az unió egészségügyi ügynökségének hét országra kiterjedő felméréséből. Nem igaz, hogy az orvosaink kevés pénzből is eredményesen tudnak gyógyítani. Egy legenda véget ért.

hirdetés

A magyar egészségügyre kevés pénz jut, de a magyar orvosok olyan felkészültek, hogy ugyanolyan eredményesen gyógyítanak, mint a nyugatiak – évtizedek óta halljuk ezt az egészségpolitikusoktól, részint annak magyarázatára, miért nem fordítanak többet a gyógyításra.

Az EuroHope most hét országra kiterjedő felmérést végzett, a hatalmas munka során azt tárták fel, hogy súlyos, életet veszélyeztető betegségek gyógyításában mennyire eredményesek az egyes országok. Az óriási tömegű adatot azután statisztikai módszerekkel úgy alakították át, hogy összehasonlíthatóak legyenek, vagyis a betegek eltérő életkora vagy neme ne torzítsa a mutatókat.

A hét ország között van három skandináv (Svédország, Norvégia és Finnország), egy mediterrán (Olaszország), egy magánbiztosítós rendszerű (Hollandia), és választottak két kevéssé fejlett országot is, egy nyugatit (Skóciát) és egy keletit (Magyarországot). Hat nyugati állammal vagyunk tehát együtt, amelynek mindegyike sokkal többet költ az egészségügyére, mint Magyarország. Ám ha igaz, hogy a magyar orvosok szaktudása, elkötelezettsége képes csökkenteni az anyagi hátrányokat, akkor annak a halálozási mutatókon is meg kell látszódniuk. Nézzük tehát a mutatókat, amelyek között a magyar orvosok szerint komoly sikertörténeteink is ott vannak.

Infarktusos halálozás - szívkatéteres eljárás után 30 és 90 nappal, illetve egy év után

Magyarország eredményessége a legrosszabb minden időszakban

Tragikusak az eredmények. Harminc nappal a kezelés után a magyar halálozási mutatók a legrosszabbak, mintegy 18 százalékosak. A másodikak a halálsoron a skótok, 12 százalékkal. A legjobb eredményekkel a norvégok rendelkeznek, ott 30 napon belül a kezelt infarktusos betegeknek csak 6 százaléka hal meg. Vagyis nálunk háromszor nagyobb a veszélye, mint Norvégiában, hogy egy kórházba kerülő, ott a legmodernebb ellátást megkapó beteg meghaljon a kezelés után egy hónapon belül.

S eddig azt gondoltuk, hogy ez a magyar egészségügy sikerterülete, ahol a szívkatéteres laboratóriumok országos hálózatának felállításával nyugati szintű berendezésekkel és a magyar egészségügy adataihoz mérten kiemelkedő finanszírozással gyógyítanak. Ehhez képest az olaszoknál, a hollandoknál és a svédeknél az egyéves halálozási adat is jobb, mint nálunk a 30 napos. Az utánunk leggyengébben teljesítő skót egészségügyben annyian halnak meg egy évvel a beavatkozást követően, mint nálunk 90 nappal utána.

Szerző:

PHARMINDEX Online