Klímaváltozás: tettekre várunk, nem szavakra!
A tavalyi évben Ban Ki-moon az ENSZ főtitkára aggodalmának adott hangot, hogy a világ nem kellően elkötelezett a globális klímaváltozás problémájának megoldásában. A Lancet-ben megjelenő kommentár (Andy Haines és mások) arra utalt, hogy milyen jelentős mértékben káros hatást gyakorol e kérdésben a fosszilis energiák felhasználása, és világ igen magas népszaporulata.
Arra hívják fel a világ egészségügyének figyelmét, hogy hosszabb távra tekintsenek előre, ahol a klímaváltozás meggátlására tett erőfeszítések is csökkenthetik az egészségügyre nehezedő betegségterheket. Annyira sürgető ez a probléma, hogy az ENSZ főtitkára javaslatot tett arra, hogy a következő ülésszakon, szeptember 23-án tárgyaljanak a klímaváltozás kérdésköréről, és keressenek támogatókat a kormányok, az üzleti szektor, a pénzügy, és a civil szféra részéről egyaránt. Reményt jelenthet e kérdésben a "zöld" munkalehetőségek létrehozása is.
Lássunk néhány tényt mindezzel kapcsolatosan. Negatív oldalról: a WMO, a világ meteorológiai szervezete szerint a légkör CO2-telítettsége új rekordot döntött 2013-ban, 396 ppm mennyiséggel. Az idei "Low Carbon Economy Index" szerint a globális gazdaság már hatodik éve (!) nem képes elérni a megcélzott értéket, hogy a felmelegedés NE haladja meg a 2°C-ot. Ha ez a trend folytatódik, a világ szénkészlete a következő 20 évben oly mértékben csökkenni fog, amely súlyos konvzekvenciákkal jár a népesség – és a környezet számára egyaránt.
Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy a fejlődő gazdaságokban a "zöld" gondolat jellemzőbb, és a CO2-politika is helyesebb, mint a fejlett országokban. A Világbank Csoport klímaváltozással kapcsolatos célokra ez évben 11 milliárd dollárt fordít, amelyben kulcsponti kérdésként szerepel a megújuló energia, a közlekedés és a mezőgazdaság.
A WHO augusztusban tartotta első konferenciáját a klímaváltozás és egészség témakörében. Itt leszögezték, hogy a globális klímaváltozás humán egészségre gyakorolt hatásának csökkentésére jól összehangolt tervek szükségesek.
A cselekvéseket illetően néhány példa: Ausztrália idén bevezeti a CO2-adót. Másik jellemző: az USA és Kína, mint a legnagyobb üvegházhatású-gáz kibocsátók valóban igyekeznek ezt a problémát komolyan venni, mégsincs ez ügyben politikai szintű irányítás egyik országban sem. A klímaváltozással kapcsolatban a szkeptikusok üzenetei viszont igen sikeresen eljutnak mindenhová. Konklúzióként mondható, hogy nincsen sokoldalú (nemzetközi) együttműködés e téren.
2009-ben a Lancet tanulmánya a University College Londonnal (UCL) közösen megállapította, hogy a 21. század legnagyobb egészségügyi veszélye, fenyegetése a klímaváltozás és hatásai. Most, 5 évvel később még mindig úgy látják, hogy ez a megállapítás helyes volt. Jövőre új közös tanulmány készül e témakörben és az első ún. "Commission on Planetary Health" alakul meg, melynek célja az emberi civilizáció fenntarthatóságának vizsgálata a sokoldalú környezeti károk, fenyegetettségek fényében. Közös erővel úgy vélik, hogy ezek a jelentések meggyőzik a döntéshozókat a gyors cselekvések fontosságáról.
E témához kapcsoló egyéb cikkek, tanulmányok
UN Summit http://www.un.org/climatechange/summit/
WMO report http://www.wmo.int/pages/mediacentre/press_releases/documents/1002_GHG_Bulletin.pdf
2014 Low Carbon Index report http://www.pwc.co.uk/assets/pdf/low-carbon-economy-index-2014.pdf
WHO Conference on health and climate http://www.who.int/globalchange/mediacentre/events/climate-health-conference/en/
Better Growth, Better Climate report http://newclimateeconomy.net/
sustainable development goals http://sustainabledevelopment.un.org/?menu=1300
Planetary Health call for papers Comment http://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(14)61289-7/fulltext
Szponzorált tartalom
