Koleszterinszint-csökkentés ’2015: mikor és kinél indokolt?
1985-ben jelentek meg az első bizonyító erejű klinikai vizsgálatokról szóló közlemények atherosclerosis esetén a koleszterinszint-csökkentés preventív hatásáról. Akkor Robert Levy, a National Heart, Lung and Blood Institute igazgatója úgy értékelte, hogy a koleszterin-kérdés a továbbiakban már nem az, hogy a magas koleszterinszintet csökkenteni kell, sokkal inkább hogy mikor, milyen esetekben, és milyen módon.
30 év elteltével széles terápiás paletta alakult ki e területen. A kisebb kockázattal bíró populációkon végzett vizsgálatok arra is fényt derítettek, hogy az LDL-koleszterin csökkentése megelőzheti az atherosclerosissal járó cardiovascularis betegség (ASCVD) kialakulását, főként a statinok alkalmazásával. Szélesebb populációs körök lehetnek ebben érintettek. Az igazán kritikus kérdések azonban jelenleg is fennállnak: kinél, mikor és hogyan lehet hatékonyan csökkenteni a koleszterin- szintet.
Az ACC/AHA (American College of Cardiology/American Heart Association) 2013 évi kloleszterinnel kapcsolatos irányelvei szerint 4 klinikai szcenárió esetén javasolt megfontolni a koleszterinszint csökkentését:
1. Klinikailag igazolt ASCVD, infarktus, angina, korábbi coronaria revaszkularizáció
2. Nem áll fenn klinikailag igazolt ASCVD, hanem 190 mg/dl feletti LDL-C, és nincsen másodlagos ok
3. 40-75 éves korosztályon nem áll fenn klinikailag igazolt ASCVD, hanem diabetes, és az LDL-C érték 70-189 mg/dl
4. 40-75 éves korosztályon nem áll fenn klinikailag igazolt ASCVD, és diabetes sem viszont az LDL-C érték 70-189 mg/dl, és a 10 éves ASCVD-kockázat 7,5% vagy ennél magasabb.
Az első 3 esetben általánosan elfogadottnak tekintették az ajánlást a koleszterinszint csökkentésére, mivel erős, megbízható klinikai evidenciákon alapulnak.
A negyedik ajánlás azonban meglehetősen ellentmondásosnak látszik jelenleg. Egy szerzői csoport szerint az új ACC/AHA Pooled Cohort Equation túlbecsülte egyes populációk esetén a kockázatot, mások szerint viszont ily módon, megfelelően válogatott populációkban sokkal pontosabb a kockázatbecslés.
Mivel kételyek merültek fel ebben a kérdésben, ez azt is jelenthetné, hogy esetleg több millió (!) ember túlkezelésre kerülne?
Számos klinikai vizsgálat alapján a statinok primer prevencióként csökkentik a cardiovascularis betegség (CVD) kockázatát, még alacsony kockázattal bíró egyének körében is, ahol relatíve alacsony az LDL-C érték. Bár az irányelvben megfogalmazott 10 éves ASCVD-kockázati küszöbérték, a 7,5% valóban alacsonynak tűnik, a legtöbb CVD-esemény mégis az alacsony kockázatú populációban történik meg.
Rose írta le elsőként, hogy paradox, de mégis helytálló, hogy a magas kockázatú személyeknél azért történik relatíve kevesebb ASCVD-esemény, mert eleve kis számban reprezentáltak a populációban… A nagyszámú ASCVD-esemény megelőzése csak akkor lehet racionális, ha valóban megvizsgáljuk az alacsony kockázatú személyeknek történő statin-alkalmazást, még akkor is, ha ezzel potenciálisan több milliárd ember szedné a statinokat.
Forrás, további információ:
http://jama.jamanetwork.com/article.aspx?articleid=2396463
aprod.silverchaircdn.com/data/Journals/JAMA/934228/jed150059.pdf.gif?v=635723990518000000
