Konferencia a betegjogokról - Ombudsmani hivatal: a beteg java a legfőbb törvény

A hivatal egészségügyi projektjével kapcsolatban Borza Beáta arról beszélt, hogy idén az alkotmányos és emberi jogok felől közelítették meg a témát, illetve afelől, hogy miért vált ennyire fontossá az egészségügy és annak valamennyi szereplője.

Mint elmondta: áprilisban mutatták be jelentésüket arról, hogy mennyire érzékeny a civil társadalom és a szakma a betegjogok iránt, s ennek során szó volt az orvosi etikáról is. Mindezzel arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy a betegjogok "nem egy elszigetelt zárványa a jogok és az egészségügy rendszerének, hanem egyfajta mátrixa is az emberi jogoknak", annyiféle típusú kérdést vetnek fel. Nyári rendezvényükön egyebek mellett a szülésről és otthonszülésről, a pszichiátriai betegekről, illetve az orvos-beteg viszony harmóniájának megbomlásáról volt szó - említett példákat.

Borza Beáta szólt arról, hogy a túlnyomórészt fejlett országokat tömörítő OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) statisztikái a magyar egészségügyi rendszert az utolsó előtti helyre sorolják az egészségügyi kiadásokat és a várható élettartamot prezentáló adatok alapján. A kelet-európai országokat vizsgáló 2010-es felmérés "önzési mutatója" szerint Magyarország a harmadik helyet foglalja el Románia és Örményország után. A kérdés az volt, mennyire vagyunk hajlandók olyan költségvetési kiadásra áldozni, amelynek mi magunk közvetlenül nem vagyunk haszonélvezői. A "nagylelkűség mutató" szerint Magyarország az utolsó helyre került. A kérdés az volt: jövedelmünk mekkora hányadáról vagyunk hajlandók lemondani valamelyik közösségi szolgáltatás - oktatás, egészségügy - javulása érdekében. Az osztályvezető szerint mindaddig, amíg ez a helyzet, szükség van az ombudsmanra.

Lux Ágnes, a biztos hivatalának jogi referense a gyermekegészségügyet érintő vizsgálatokról beszélt. Szerinte a társadalom általános fejlettségi szintjét meg lehet állapítani a népesség egészségi állapotából, és abból, hogy az egészség mennyire igazságosan és méltányosan oszlik meg az egyes társadalmi rétegek között. Az UNICEF 2010 novemberi jelentése szerint a vizsgált 24 OECD-ország közül a magyar gyerekek egészségi állapotában mutatkozik a legnagyobb esélyegyenlőtlenség. Felhívta a figyelmet: az egészségben való elmaradás nemcsak a betegségkezelést érinti, hanem az élet valamennyi területére kihat, így az iskolázottságra és a foglalkoztatásra is.

Elmondta: az ENSZ gyermekjogi egyezményének szellemében kiemelten kezelték a betegségmegelőzés témakörét. A vizsgálatok során foglalkoztak az iskolaegészségüggyel, a gyermekétkeztetéssel, a gyógytestneveléssel, a gyermekotthonokkal, a gyermekpszichiátriai ellátással, illetve a drog- és alkoholfogyasztás kérdésével. Az idén a gyermekbántalmazás problémáját is megvizsgálják.

Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) betegjogi programvezetője egy olyan európai civil, de nem uniós kutatást mutatott be, amely az Európai Betegjogi Charta által megfogalmazott jogok érvényesülését vizsgálta. 2008-ban aggasztó eredményeket kaptak: a betegjogok gazdaságossági megfontolások miatt szenvednek csorbát - ismertette.

2010-ben is elkészült a felmérés, amely során a 14 deklarált jogból egyesek nagyobb hangsúlyt kaptak, ilyen az információhoz, a tájékoztatáshoz és a beleegyezéshez való jog. Általánosságban megállapítható volt, hogy az országokban kevésbé érvényesül a betegek idejének tiszteletben tartása, a kezeléshez való hozzáférés, illetve a szabad választás joga. Jobban szerepeltek viszont a megelőzés, a titoktartás, a személyre szabott kezelés és az akadálymentesítés terén - tette hozzá.

A TASZ betegjogi programvezetőjének közlése szerint Magyarország a húsz országot érintő felmérésben a 19. lett. Gyenge eredményt ért el a várakozási idők, az informált beleegyezés, a szabad választás és a biztonsághoz való jog terén. Jól szerepelt viszont a titoktartáshoz való jog, a fájdalomkezelés joga, az egyéniesített kezeléshez való jog és a panaszhoz való jog tekintetében.

Trócsányi Sára, az adatvédelmi biztos irodájának főosztályvezetője elmondta: idén kormányhatározat született az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ felállításáról, amely az egészségügyi ellátásban érvényesülő betegjogok védelmének egységes irányításáért felel majd.