Kutatási stratégiák az Alzheimer-betegség megelőzésére

Egy évtizedes sikertelen klinikai vizsgálati érát követően úgy véljük, az Alzheimer-betegséget minél korábbi stádiumban kellene felismerni, amikor még a jellemző tünetek nem észlelhetőek. A jellegzetes agyi eltérések, mint pl. a béta-amiloid felhalmozódás már 10-20 évvel a demencia, vagy az enyhe kognitív károsodás előtt fennállnak. Az Alzheimer-kutatók becslése szerint mire megjelennek a memóriazavarok, a kognitív károsodás jelei, az agyban lévő károsodás olyan mérvű, amit a jelenlegi kezelés fegyvertára nem képes megoldani.

hirdetés

E gondolat mentén a kutatás fő csapásiránya elmozdult olyan vizsgálatok felé, amely megelőzhetik – vagy késleltethetik az Alzheimer-betegség kialakulását, kognitív szempontból egészséges, de kockázatoknak kitett önkéntes személyeken. Számos kutató megjegyzi, hogy különbséget kell tenni a korán fellépő Alzheimer-betegség, és a sporadikus későn kialakuló típus között, alapvető lenne tehát a vizsgálatokat minden, kockázatnak kitett csoporton elvégezni.

Számos ilyen jellegű vizsgálat indul, vagy már meg is kezdődött, a klinikai stádiumok előtti, vagy a preszimptomatikus klinikai stádiumokban lévő személyeken-betegeken. 2012-ben három prevenciós iniciatíva született: az Anti-Amyloid Treatment in Asymptomatic Alzheimer’s (A4), a Dominantly Inherited Alzheimer Network (DIAN), valamint az Alzheimer’s Prevention Initiative (API) melyek mintegy ernyőszerűen képezték a Collaboration for Alzheimer’s Prevention "csoportot". Ennek fő célja a rendszeres párbeszéd fenntartása az érintett felek, betegek, döntéshozók, gyógyszerhatóságok, és a gyógyszeripar képviselői között a preklinikai-klinikai vizsgálatok tervezésével kapcsolatosan.

A képen: a pozitron emissziós tomográfiás (PET) felvétel kórboncolás alkalmával a felhalmozott béta-amiloid jelenlétét mutatja. (JAMA. 2011;305[3]:275-283).

Az Anti-Amyloid Treatment in Asymptomatic Alzheimer’s (A4) kutatói PET képalkotó vizsgálatokat alkalmaznak a kockázatnak kitett egyének azonosítása céljából, az amiloid-módosító terápia megkezdéséhez.

“A klinikai stádiumokat megelőző, akár csekélyebb hatású kezelés is jelentős népegészségügyi hatással bírhat" – említi Dr. Eric Reiman, az arizonai Banner Alzheimer’s Institute, és a fenti említett API társigazgatója. “Statisztikák szerint az Alzheimer-kockázat 65 év felett minden eltelt 5 év után megduplázódik. Ha képesek lennénk csak 5 évvel kitolni az Alzheimer-betegség kialakulását, a betegség gyakorisága mintegy a felére csökkenne…"

Az Alzheimer-betegség klinikai stádiumokat megelőző állapotban végzendő vizsgálatai olyan antiamiloid kezelést alkalmaznak majd, amely megelőzhetné az agyi károsodások kialakulását. Az amiloidok toxikus formáit megcélzó vegyületeket próbálnak ki. A kutatók szerint ez a megközelítés jobban tesztelheti az amiloid hipotézist, mivel a korábbi klinikai vizsgálati sikertelenségek több alkalommal megkérdőjelezték az amiloid teóriát.

A vizsgálatok másik célja annak felderítése, hogy az agyi képalkotó módszerek és a liquor-biomarkerek eredményei összefüggésben állnak-e a klinikai kimenetellel.

A közlemény megjelenésével kb. egyidejűleg új marker merült fel, a PET-tau-imaging, amelynek segítségével a kutatók követhetik az Azlheimer-betegségben jellemző tau-protein agyi terjedését.

Ha a kezeléssel kapcsolatos fenti biomarkerek figyelése klinikai előnnyel jár, a biomarkerek kiegészítő/másodlagos klinikai végpontként is szolgálhatnak a jövő klinikai vizsgálataiban.

Szerző:

PHARMINDEX Online