Legyünk nagyvonalúbbak az igazsággal?

Támogató: Public Library of Science

A gyógyszeripar a társadalmon belül kritikus helyzetbe került az utóbbi években. A korai kutatások "megváltjuk az egészségügyet" hurráhangulata mára nem igazolódott, a gyógyszerinnováció "csatornái" kiszáradni látszanak beleértve olyan kritikus területeket, mint az elhanyagolt betegségek [1], rettentően sok a generikum a piacokon, és aggályosnak tűnik a gyógyszerfejlesztési költségek gyors emelkedése. A bizalom alapvető kérdéssé vált, főleg abban a tekintetben, hogy mennyire bizonyos a klinikai vizsgálati jelentésekben az adatok széleskörű, és teljes reprezentáltsága. A 80-as években elhíresült Spycatcher vizsgálat [2] és későbbi eredmények szerint is [3] a cégek "gazdaságosan" bánnak az igazsággal egy-egy vizsgálat interpretációja kapcsán.

A PLOS Medicine hasábjain megjelent tanulmány szerint [4], a cég belső dokumentumai és a szponzorált vizsgálatokról készült jelentések összevetése nem egészen ugyanazt mutatja, az elemzésben a gabapentin (Neurontin) off-label alkalmazása szerepelt. A szerzői team vezetője, Kay Dickersin (Johns Hopkins Bloomberg School of Public Health) szerint, diszkrepancia áll fenn a gyártó cég belső dokumentációja – és a publikált jelentések között. Megállapításuk szerint: "a vizsgálati jelentés nem átlátható, ill. pontos (a prekoncepció szerint a kutatási jelentés valós tényeken kell alapuljon), a randomizált, és klinikai hatás szempontjából elemzett betegszámot illetően" valamint, hogy "a tíz vizsgálat közül 3 esetében nem egyezett meg a fő publikációban megjelölt betegszám a végső kutatási jelentés azonos fajú adatával."

Az orvosi szaklapok terén dolgozó kollégák körében ez az állítás sajnos nem tűnik meglepőnek. A publikált adatok fenti esetben régebbiek (1998-2008), és a gyógyszeripar úgy értékeli mindezt, hogy jelenleg nem szükséges jogorvoslat ezekben a kérdésekben.

A hatóságok közül egy mégis felismerte a probléma fontosságát: az EMA 2012 novemberi bejelentése szerint: “a klinikai vizsgálati eredményeket közzé kell tenni amint a forgalomba hozatali engedély megszületett". A tervek szerint ez a szabályozás jövő (2014) januártól lép majd életbe. [5]. Az EMA főigazgatója, Guido Rasi ezt megerősítette: "Ma végre megtettük az első lépést ezen a téren. Nem a klinikai vizsgálati adatok közzététele kérdéses, csak ennek mikéntje. Újjá kell építenünk az egész rendszerbe vetett bizalmat". [5].

A nyilatkozatot óvatos optimizmus üdvözölte az adatok közzétételét indítványozók részéről. A gyógyszeripar képviselői kevésbé voltak lelkesek, és némileg meg is lepődtek ezen e bejelentésen. [5].

Susan Forda, a European Federation of Pharmaceutical Industries and Associations képviselője szerint: "az adatok közzétételét eseti szinten kell megvizsgálni, és a döntéshozók minden szempontot vegyenek figyelembe: a készítmény sajátságait, hogy éppen hol tartunk adott gyógyszer életciklusában, a közzétételre váró adatok típusát, a közzététel módszerét, és természetesen a személyiségi jogokat." Megjegyezte még: "figyelnünk kell arra, hogy a kivonásra került készítmények adatait hogyan tesszük közzé, mivel ez negatívan befolyásolhatja egy későbbi újrabenyújtás lehetőségét – illetve egy Európai Unión kívül eső törzskönyvezés esélyeit."

Az EMA fenti kezdeményezése, mely remélhetőleg pozitív fogadtatásra talál más gyógyszerügyi hatóságoknál is, mindenképpen rávilágít az orvosi szaklapok fontos szerepére a klinikai vizsgálatok publikálását illetően, ezek a közzététel hatékony csatornái kell legyenek – és nem az információ terjedésének gátjai.

Újra kell gondolni tehát nemcsak a gyógyszeripar társadalmi szerepét, de a cégek és az orvosi kommunikáció viszonyát is. Ha a klinikai vizsgálati adatok hozzáférhetővé válnak, az adat már nem "rekordként" működik, hanem olyan meta-adat, amely a világon bárhol elérhető, és az eredeti elemzésen kívül bármely későbbi elemzés, analízis számára elérhető.

Egyes szaklapok e tekintetben nagyobb óvatosságot tanúsítanak, mivel üzleti modelljük azon alapul, hogy a gyógyszeripari cégek milyen példányszámokat, reprintet rendelnek meg a klinikai vizsgálati különszámokból. A szaklapok azonban az új, digitális világban is meg kell találják helyüket. Sok hozzáadott érték képződhet. Egy lehetőség a multipikált, a eredeti adatokra (forrásadatokra) és vizsgálati protokollra visszamutató, linkekkel gazdagított, ember és "gép" számára jól olvasható elemzések, egyben a további elemzés számára a küldés lehetősége. Ez a fajta dokumentálás már jelenleg is elérhető, de jogvédelmi problémákkal, ugyanis: (Dickersin és mtsai szerint) “A cégek belső dokumentációját, mely igen nagy mennyiségű módszer és eredmény adattömegét jelenti, hozzáférhetővé kellene tenni." Ezek a jelentések a szisztémás elemzés, és a későbbi meta-analízisek számára egyaránt fontosak lehetnek. Kritikus pont a vizsgálati jelentések akkurátussága, pontossága, ahogy ez pl. az EQUATOR iniciatívában is szerepel. [8].

A hozzáadott érték másik formája lehet a független szakértői csoportok kommentárja a klinikusok és a döntéshozók számára, ezen a területen is fontos az orvosi szaklapok szerepe.

Így ez év elején úgy tűnik, kritikus időket élünk… nagy dilemma a gyógyszeripari cégek számára az adatok hozzáférhetővé tétele, a teljes publikálás. Néhány év múlva azonban úgy fogunk erre visszatekinteni, hogy Dickersin és munkatársai egy "homálygazdag" időszakban álltak elő ezzel a javaslattal, amikor még elfogadható volt bizonyos adatok elrejtése, mely utóbb szörnyű elszalasztott lehetőséggé vált.

Irodalom

1. Moon S, Bermudez J, 't Hoen E (2012) Innovation and Access to Medicines for Neglected Populations: Could a Treaty Address a Broken Pharmaceutical R&D System? PLoS Med 9(5): e1001218 doi:10.1371/journal.pmed.1001218. .

2. Wikipedia (2012) Spycatcher. Available: http://en.wikipedia.org/wiki/Spycatcher. Accessed 12 December 2012.

3. Doshi P, Jefferson T, Del Mar C (2012) The Imperative to Share Clinical Study Reports: Recommendations from the Tamiflu Experience. PLoS Med 9(4): e1001201 doi:10.1371/journal.pmed.1001201. .

4. Vedula SS, Li T, Dickersin K (2013) Differences in Reporting of Analyses in Internal Company Documents vs. Published Trial Reports: Comparisons in Industry-Sponsored Trials in Off-Label Uses of Gabapentin. PLoS Med 10(1): e1001378 doi:10.1371/journal.pmed.1001378. .

5. European Medicines Agency (2012) Access to clinical-trial data and transparency: Workshop report. available: http://www.ema.europa.eu/docs/en_GB/document_library/Report/2012/12/WC500135841.pdf Accessed 12 December 2012.

6. Eichler H-G, Abadie E, Breckenridge A, Leufkens H, Rasi G (2012) Open Clinical Trial Data for All? A View from Regulators. PLoS Med 9(4): e1001202 doi:10.1371/journal.pmed.1001202. .

7. European Medicines Agency (2012) Advisory groups on publication of clinical-trials data. Available: http://www.ema.europa.eu/ema/index.jsp?curl=pages/special_topics/general/general_content_000556.jsp&mid. Accessed 12 December 2012.

8. Equator Network website. Available: http://www.equator-network.org/. Accessed 12 December 2012.

http://www.plosmedicine.org/article/info%3Adoi%2F10.1371%2Fjournal.pmed.1001379