Madárinfluenza – a fokozott biológiai kockázattal járó kutatás dilemmája

Mintegy 15 évvel ezelőtt jelentek meg az első közlések a H5N1 vírusfertőzésekről, a betegségnek azóta az 583 ismert közül 344 halálos áldozata volt, ez kb. 60%-os arányú halálozást jelent.

A magas letalitás ellenére a vírus madarakról emberre igen ritkán jut át, emberről emberre átjutásról pedig gyakorlatilag nincsen adatunk. Mindemellett nem kizárható, a vírusmutációk ill. –rekombinációk miatt, hogy pandémiás fenyegetés alakulhat ki a jövőben. Így nem meglepő a bejelentés, hogy sikeresen generáltak olyan H5N1 törzseket, amelyeket aeroszol útján görényfajokba lehetett bejuttatni (a görény ismert vizsgálati állatmodell a humán influenza-kutatásban).

A fokozott biológiai kockázattal járó kutatás tulajdonképpen – definíciószerűen – egy legitimált tudományos cél érdekében történő kutatás, amely tévútra kerülhet ismert módon, pl. terrorista csoportok, biológiai fenyegetéssel veszélyeztető személyek kezében. A fenyegetés akár országos, de földrészekre kiterjedő szintű is lehet.

Az USA-ban a kormány National Science Advisory Board for Biosecurity (NSABB) nevű szervezete foglalkozik e problémák kezelésével. A 2011. szeptemberi, máltai influenza kongresszust követően, két tudományos közlés anyagát vizsgálták meg, és végül az NSABB úgy döntött, hogy a megjelenő közleményekből a vonatkozó kulcsinformációkat a szerzők vegyék ki, távolítsák el.

A szaklapok is egyetértettek e javaslattal, azzal a fenntartással, hogy e témát igazoltan, legitim módon kutató kollégák, intézmények számára ezek a részek is hozzáférhetőek legyenek. (H5N1 endémiás területek, influenzakutató intézetek, gyógyszergyártó cégek). A kutatók is egyetértettek, azonban a tudományos közösség egy része ezt szükségtelen cenzúrázásnak ítélte meg.

Az emberről emberre transzmittálható H5N1 törzsek generálása igen nagy veszélyt jelenthet, nemcsak azért, mert terrorista szervezetek „ellophatják” az információt, hanem azért is, mert egyszerűen létrejöhet az ún vírus-escape jelenség.

Mégis, miért ilyen fontos a kutatóknak ez a terület, mit akarnak igazolni, bizonyítottan látni? A kutatók szerint ennek igen nagy lenne a népegészségügyi jelentősége. 1. A kutatás szerint a vírus aeroszol útján a madarakról más állatfajokra átvihető, vagyis valódi pandémia veszély áll fenn. 2. Ha megértjük milyen mutáció szükséges a fenti átvihetőség kialakulásához, a kutatók ezen izolátumokat meg tudják találni a madarakban – és az emberben is. 3. Lemérhetjük a védőoltásaink hatékonyságát is, alkalmasak-e a jelenlegi influenza-oltások, és antivirális szerek egy esetleges H5N1-pandémia megfékezésére?

Többen azzal érvelnek, hogy ezeket a kutatásokat csírájukban meg kell tiltani, nemcsak a potenciális veszély miatt, hanem azért, mert igen kérdéses egy ilyen „modellált” helyzet, egy esetleges valódi H5N1-világjárványhoz képest. A természetben potenciálisan veszélyes mutációk és rekombinációk milliói mennek végbe, amelyeknek egy kutatólaboratóriumban modellált helyzethez vajmi kevés közük van…

Arra sincsen evidencia, hogy a görényeken jól passzálódó vírustörzsek valós humán körülmények között hasonló patogenitásúak-e egyáltalán.

Február 16-án egy WHO meeting kezdődik, ahol az influenza nemzetközi szakértői erről a kérdésről tárgyalnak, a kutatásról, a fenti dilemmáról, a publikációkról. A korábbi vizsgálatok előny/kockázat arányai nem minden esetben tisztázottak, legfontosabbnak a biológiai biztonságosság látszik: egy jelentős mértékben patogén H5N1 vírus-escape óriási veszélyeket rejtene magában.

Egy bizonyos, az orvosbiológiai kutatás – mint minden más kutatás a világon – előrehalad, éppen ezért a kutatási intézmények, és a kutatást támogató alapok számára nagy felelősséget jelent átgondolni, hogyan előzhető meg, hogyan korlátozható a fokozott biológiai kockázattal járó kutatás. Látnunk kell, hogy megfelelő korlátozások nélkül a szellem egy-kettőre kiszabadul a palackból…