Másodlagos prevenció hosszú távú hatásai a kognitív funkcióra stroke esetén

Első stroke-ot követően kevés az adat a másodlagos prevenció kognitív funkcióra gyakorolt hatásairól. A vizsgálat célkitűzése e kérdéskör elemzése volt.

Módszerek, eredmények

A meta-analízisben a South London Stroke Register rendszerének 1995 - 2011 közötti adatait vizsgálták (n=4413). Módosított Poisson regressziós modellel elemezték az alábbiakat: kognitív funkció a 3. hónapban, demográfiai és szocio-ökonómiai jellemzők, a stroke típusa, vascularis kokcázatok, a visszamaradó fogyatékosság, a stroke kiújulása.

Pitvafribrilláció nélküli ischaemiás stroke esetén csökkent a kognitív károsodás kockázata a felsorolt preventív terápiák mellett:

(1) antihypertensivumok: diuretikumok (RR, 0,7 [95% CI, 0,57-0,82], ACE-gátlók (RR, 0,8 [95% CI, 0,64-0,98], ezek kombinációja (RR, 0,7 [95% CI, 0,55-0,81]

(2) aspirin + dipyridamole (RR 0,8 [95% CI, 0,68-1,01]), valamint

(3) statinok (RR 0,9 [95% CI, 0,76-1,06]).

Hasonlóképpen protektív hatást észleltek antihypertensivumok, antithrombotikus szerek és lipidcsökkentők együttes adása esetén is (RR, 0,55 [95% CI, 0,40-0,77]). A stroke utáni kognitív károsodás és a haemorrhagiás stroke-ot követő antihypertensivum alkalmazása között nem volt szignifikáns összefüggés.

Következtetés

A megfelelő vascularis kockázat-kezelés hosszú távon csökkentette a kognitív károsodás kockázatát. Szerzők a vascularis kockázati tényezőket illetően felhívják a figyelmet az optimális preventív kezelés fontosságára.

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23935013