Mindenki számára elérhető az egészséggel-betegséggel kapcsolatos információ?

doi:10.1371/journal.pmed.1001438

“A 21. században a tudás, az információ kulcskérdés az egészség, az egészségi állapot javítása szempontjából. Ahogy minden ember számára nélkülözhetetlen a tiszta víz – ugyanolyan fontos a tiszta tudás is…" [1]. Így fogalmazza meg Sir Muir Gray, a brit National Health Service (NHS) National Knowledge Service igazgatója, a tudás, az egészségügyi információ fontosságát. Ez a tudás az alapja az orvostudomány fejlődésének, az újtípusú beavatkozási technikáknak és a klinikai döntéseknek. Sajnos a világ jelentős részén a megbízható orvosi-egészségügyi információhoz való hozzáférés szinte csak illúzió.

A megbízható egészségügyi információ még ott is problematikus lehet, ahol a tiszta víz elérhetősége garantált. Az evidenciákon alapuló információ fontosságának felismerése mellett számos probléma húzódik meg: a publikációs hibák [2], a vizsgálatok hiányzó adatai [3], a kommerciális befolyásoltság [4], és a vizsgálat eredményeit torzító szempontok [5]. Mindezek jól ismertek, és folyamatosan kísértenek az orvostudomány, az egészségügyben dolgozók – és a nagyközönség – körül. E kihívások mellett még nagyobb és folyamatosnak tekinthető szellemi kaland a meglévő orvosi tudás "lefordítása" megfelelő cselekvéssorokra, tevékenységekre. [6].

Nyilvánvaló, hogy az alapvető egészségügyi információ a legszegényebb országok számára a legfontosabb. Egy életszerű példa: a postpartum hemorrhagia (PPH) világszerte gyakori anyai halálok. Mégis, A WHO, és egyéb professzionális egészségügyi szervezetek ajánlásai ellenére, a szülés 3. stádiumának aktív kezelése a PPH prevenciójára 7 fejlődő országban végzett megfigyelések szerint a szülések kb. 0,5% - 32%-ában valósult meg. [7]. Aggályos, hogy e 7 országból 6 esetében egymásnak ellentmondó ajánlások és irányelvek voltak érvényben e stádium kezelését, menedzselését illetően. [7]. A megbízható információ hiánya "klinikai tünete" a gyenge egészségügyi rendszernek, és még rosszabb esetben félretájékoztatáshoz is vezet. Egy becslés szerint több mint 330 000 halálozás történt 2000 - 2005 között, mert a dél-afrikai kormány megkérdőjelezte hogy a HIV-fertőzés az AIDS-betegség oka, és nem alkalmaztak megfelelő és jól időzített antiretroviralis programokat az érintettek körében (!). [8].

Az orvosi szaklapok fontossága alapvető a tudás, a megbízható információ közzétételében. Jegyezzük meg azért, hogy e források az alkotó tudás"végstádiumát" reprezentálják: primer kutatás, annak desztillátuma (szisztematikus review-k, irányelvek), kommentárok (szerkesztői és szakértői hozzászólások) szakmai lektorálás formájában. A kutatási eredmények "megnyitása" olvasott és újrafelhasználható formában alapvető lépés a minél szélesebb körben elérhető orvosi információ felé. Önmagában azonban nem elegendő a klinikai döntéshozatalhoz szükséges evidenciák megteremtésében. [9]. Számos esetben a másodlagos referenciákhoz és oktatási anyagokhoz való hozzáférés nem elegendő de még mindig fontosabb a napi praxis számára, mint a legújabb megfigyeléses vizsgálat, vagy klinikai gyógyszervizsgálati eredmények ismerete.

A WHO-nak természetesen alapvető szerepe van a megbízható, hiteles egészségügyi információ közreadásában. Alacsony- és közepes jövedelmű országokban ez az információ azonban ritkán elérhető, vagy használhatatlan, mert nem került lefordításra, vagy nem azon a szinten került megfogalmazásra, ami adott ország egészségügyi-oktatási színvonalát jellemzi.

Egy újabb publikáció szerint, Neil Pakenham-Walsh és Molly Land úgy érvel, hogy az orvosi-egészségügyi információ elérhetősége emberi jogi kulcskérdés, és a kormányok számára adott lehetőség – és egyben felelősség a lehető legmagasabb szintű információ közzétételére a lakosság és az egészségügyi szakemberek számára. [10]. Ez nem azt jelenti, hogy a kormányok kell generálják ezen információkat, hanem biztosítaniuk kell azok hozzáférhetőségét minden érintett számára.

Működő modell e tekintben pl. a Human Rights Watch (www.hrw.org) és az Amnesty International (www.amnesty.org), amelyek rávilágítanak egyes kormányok tevékenységére, főként ha az hibás, és nem felelősségteljes. A tanulmány itt konkrét példákat is felsorol ennek alátámasztására.

Az bizonyos, hogy az orvosi-egészségügyi információval való jobb ellátottság többet igényel, mint egyszerűen rávilágítani a hiányosságokra, és hibákra. Az egészségügyi információhoz való hozzáférés alapvető kérdés egy erős és hatékonyan működő egészségügyi rendszerben, de a teljességhez szükséges az evidenciák értékelése, szintézise, ezek betegtájékoztató és szakmai tájékoztató anyagokban való közzététele, és terjesztése. Az egészségügyi információ a kooperációval, a politikai akarattal és a támogató alapokkal közösen válhat egy ország hatékonyan működő egészségügyi rendszerének bázisává.

Irodalom

1. NHS Choices (2011) What is behind the headlines? Available: http://www.nhs.uk/news/Pages/about-behind-the-headlines.aspx.Accessed 17 March 2013.

2. Melander H, Ahlqvist-Rastad J, Meijer G, Beermann B (2003) Evidence b(i)ased medicine—selective reporting from studies sponsored by pharmaceutical industry: review of studies in new drug applications. BMJ 326: 1171–1173. doi: 10.1136/bmj.326.7400.1171. Find this article online

3. Lee K, Bacchetti P, Sim I (2008) Publication of clinical trials supporting successful new drug applications: A literature analysis. PLoS Med 5: e191 doi:10.1371/journal.pmed.0050191. . doi: 10.1371/journal.pmed.0050191.

4. Sismondo S (2007) Ghost management: How much of the medical literature is shaped behind the scenes by the pharmaceutical industry? PLoS Med 4: e286 doi:10.1371/journal.pmed.0040286. . doi: 10.1371/journal.pmed.0040286.

5. Yavchitz A, Boutron I, Bafeta A, Marroun I, Charles P, et al. (2012) Misrepresentation of randomized controlled trials in press releases and news coverage: A cohort study. PLoS Med 9: e1001308 doi:10.1371/journal.pmed.1001308. . doi: 10.1371/journal.pmed.1001308.

6. Kitson A, Straus SE (2010) The knowledge-to-action cycle: identifying the gaps. CMAJ 182: E73–E77 doi:10.1503/cmaj.081231. . doi: 10.1503/cmaj.081231.

7. Stanton C, Armbruster D, Knight R, Ariawan I, Gbangbade S, et al. (2009) Use of active management of the third stage of labour in seven developing countries. Bull World Health Organ 87: 207–215 doi:10.2471/BLT.08.052597. . doi: 10.2471/BLT.08.052597.

8. Chigwedere P, Seage GR 3rd, Gruskin S, Lee TH, Essex M (2008) Estimating the lost benefits of antiretroviral drug use in South Africa. J Acquir Immune Defic Syndr 49: 410–415. doi: 10.1097/QAI.0b013e31818a6cd5. Find this article online

9. Straus SE, Tetroe J, Graham I (2009) Defining knowledge translation. CMAJ 181: 165–168. doi: 10.1503/cmaj.081229. Find this article online

10. New York Law School (2012) Access to health information under international human rights law. White paper series 11/12 #01. Available: http://www.nyls.edu/user_files/1/2/23/144/1345/Access%20to%20Health%20Information%20White%20Paper.pdf. Accessed 17 March 2013..

11. Murtaza A (2013) PAKISTAN: Important legislation to restrict infant formula milk manufactures. Available: http://www.humanrights.asia/opinions/columns/AHRC-ETC-010-2013. Accessed 20 March 2013.

12. Cunningham R (2010) Cigarette package warning size and use of pictures: International summary. Available: http://www.tobaccolabels.ca/labelima/healthwarn. Accessed 20 March 2013.