Mortalitás és a környezet hőmérséklete: van összefüggés?
Korábban is publikáltak adatokat, becsléseket a hideg és meleg időjárás, az extremitások korai halálozással kapcsolatos összefüggéseit illetően, de e kérdést szisztémás elemzéssel még nem vizsgálták a különböző klimatikus viszonyok tekintetében. A szerzők célkitűzése volt a nem optimális környezeti hőmérséklet összes mortalitásra gyakorolt hatásának elemzése tekintetbe véve a nagyobb hőingadozásokat, a jelentősen eltérő klimatikus viszonyokat is.
Módszerek
Metaanalízis. Kiválasztott országok 384 területéről származó adatok. Az országok az alábbiak voltak: Ausztrália, Brazília, Kanada, Kína, Olaszország, Japán, Dél-Korea, Spanyolország, Svádország, Thaiföld, Nagy-Britannia, USA. Biostatisztikában az ún. standarad idősoros Poisson-modellt alkalmazták az egyes területekre nézve, figyelembe vették a hét adott napját, a trendeket. Becslésre került a hőmérséklet és mortalitás összefüggése 21 napos non-lineáris modell segítségével, majd további multivariációs metaregresszió, amely magába foglalta az ország egyes sajátságait, a hőmérsékleti átlagokat, tartományokat. Kalkulálták a hideg és meleg hatásának tulajdonítható halálozásokat, az optimális hőmérsékleti tartományok alatti és feletti régiókban.
Eredmények
Az 1985-2012 közötti időszakban 74 225 200 haláleset került elemzésre. Összességében e halálozások 7,71%-a (95% empirikus CI 7•43–7•91) volt a nem optimális környezeti hőmérsékletnek tulajdonítható. Az egyes országok között jelentős különbségek mutatkoztak, pl. Thaiföldön 3,37% (3,06 - 3,63), míg Kínában 11% (9,29 - 12,47) volt e hatásnak tulajdonítható halálozás. A minimum mortalitás hőmérsékleti percentilise trópusokon 60, mérsékelt éghajlaton 80–90 percentilis körüli érték volt. A hideg hatásának betudható halálozás magasabb értéket mutatott (7,29%, 7,02–7,49) mint a forróságé (0,42%, 0,39–0,44). Az extrém hideg és meleg az összes halálozás mintegy 0,86%-áért (0,84–0,87) volt felelősnek mondható.
Következtetés
Az elemzés alapján a környezeti hőmérséklet mortalitásra gyakorolt hatása főként a hidegnek tulajdonítható. Az extrém hideg/hő hatás jóval csekélyebb volt e tekintetben, mint az enyhébb – de nem optimális időjárási viszonyoké. Ez az evidencia népegészségügyi szempontból fontos, a hőmérsékleti kilengésekkel kapcsolatos megelőző intézkedések, és a várható globális klímaváltozás tükrében.
http://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736%2814%2962114-0/abstract
