Alacsony a lakossági bizalom az európai egészségügyi rendszerekben
Az európaiak mindössze 15 százaléka bízik fenntartások nélkül abban, hogy súlyos betegség esetén egészségügyi rendszerük képes lesz biztosítani a szükséges ellátást – tárta fel a Stada gyógyszerforgalmazó cég 22 európai országot felölelő jelentése, amely az Index szerint Magyarországot is górcső alá vette.
A 27 ezer fős reprezentatív felmérés megdöbbentő eredményei szerint az európaiak alig fele (51 százalék) érzi úgy, hogy hazájában mindenki egyenlő hozzáférést kap az egészségügyi ellátáshoz. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a válaszadók 44 százaléka egyenesen „igazságtalannak” nevezte saját rendszerét.
Különösen aggasztó, hogy az európaiak mindössze 15 százaléka bízik fenntartások nélkül abban, hogy súlyos betegség esetén egészségügyi rendszerük képes lesz biztosítani a szükséges ellátást. Ez a bizalmatlanság túlmutat a magyarországi problémákon – európai jelenségről van szó. Érdemes megjegyezni, hogy bár reprezentatív a kutatás, inkább a megkérdezettek érzetéről ad képet, amely eltérhet a valóságtól, mégis értékes betekintést nyújt a lakosság megélésébe.
Magyarország aggasztó képet mutat a 22 európai országot felmérő STADA Health Report 2025 szerint. Hazánk az utolsó helyen áll a megelőző egészségügyi szolgáltatásokkal való elégedettség terén, és az egészséges életmód rangsorában is csak a 21. helyet foglalja el.
Peter Goldschmidt, a Stada vezérigazgatója nem véletlenül kapcsolja össze ezt a két adatot. Magyarország 22-ből 22. a megelőző egészségügyi szolgáltatásokkal való elégedettségben. Ez nem politikai kijelentés, hanem tény. Az emberek Magyarországon nem elégedettek a megelőző egészségüggyel. Pont – fogalmazott a vezérigazgató az Indexnek, majd hozzátette: – 22-ből 21. az egészséges életmódban is [Magyarország]. Nem ítélek el semmit, nem mondom, hogy ez jó vagy rossz, de ennek következményei vannak. A Stada-kutatás eredményei szerint az európaiak általában is küzdenek az egészséges életmóddal: a kontinens lakosságának mindössze 51 százaléka él egészségesen – annak ellenére, hogy 96 százalékuk tisztában van az egészséges életmód fontosságával. Viszont az egészséges életmód hiánya fokozottan igaz Magyarországra.
A Stada évről évre elkészíti a jelentését, amely azt mutatja, hogy tavalyhoz képest ugyan stagnált a megelőző egészségüggyel szembeni elégedettség, azonban hosszabb távon általánosan csökkent. A probléma még élesebben mutatkozik meg az egyébként legmagasabb elégedettségi mutatókkal rendelkező országokban. Belgium és Svájc esetében ugyan 81-81 százalék elégedett az egészségügyi rendszerrel, ám az igazságosság tekintetében már csak 63, illetve 68 százalék tartja megfelelőnek a rendszert. Különösen aggasztó, hogy az európaiak mindössze 15 százaléka bízik fenntartások nélkül abban, hogy súlyos betegség esetén egészségügyi rendszerük képes lesz biztosítani a szükséges ellátást. A háziorvosok (69 százalék) és a gyógyszerészek (58 százalék) bizalmi mutatói azonban továbbra is magasak maradtak, tehát a szakemberekben bíznak a megkérdezettek.
A tanulmány egyik legmegrázóbb felismerése a pénzügyi helyzet és a mentális egészség közötti szoros kapcsolat. A London College és a King’s College közös kutatása szerint a hat különböző stressztípus közül a pénzügyi stressz gyakorolja a legnagyobb hatást az egészségre és a mentális jóllétre. A pénzügyi nehézségekkel küzdők sokkal nagyobb valószínűséggel tapasztalnak kiégést (72 százalék), és kevésbé valószínű, hogy jónak tartják mentális egészségüket (49 százalék) a pénzügyileg biztonságban lévőkhöz képest. Az európaiak 36 százaléka vallotta be, hogy küzd mentális egészségi problémákkal.
A kutatás szerint azok, akik pénzügyi gondokkal küzdenek, sokkal nehezebben tudnak egészségesen élni (36 százalék), mint tehetősebb társaik (58 százalék).
A mentális problémákkal küzdők pedig háromszor kisebb valószínűséggel élnek egészségesen (19 százalék), mint a jó mentális egészségnek örvendők (62 százalék). A Stada vezérigazgatója szerint a rossz egészségügyi mutatók gazdasági következményei is súlyosak. Ha nincs egészséges életmód, több a betegszabadság. Ha kevesebbet élsz, korábban halsz meg, kevésbé vagy alkalmas. Ha nem vagy egészséges, nem vagy boldog. Ha nem vagy boldog, nem vagy annyira elkötelezett a munkában – magyarázta Goldschmidt.
A vezérigazgató a lapnak hangsúlyozta: „Az egészség, a boldogság és a gazdaság közötti összefüggés nagyon erős.” Goldschmidt szerint „a percepció a valóság” – amit az emberek éreznek, az határozza meg a viselkedésüket. Ha az emberek nem bíznak a rendszerben, kevésbé valószínű, hogy élnek a megelőzési lehetőségekkel, vagy felkeresik az egészségügyi szolgáltatásokat. Ez pedig egy ördögi kört eredményez: a rossz percepció csökkenti a megelőzés iránti hajlandóságot, ami hosszú távon valóban rosszabb egészségügyi eredményekhez vezet.
Index
