Nemzeti Drog Fókuszpont: a munkahelyi drogprevenció Magyarországon elenyésző

A Nemzeti Drog Fókuszpont a drogmonitorozás európai uniós intézményrendszerének magyarországi központja. Saját kutatásaival és más intézmények adatainak feldolgozásával segíti a magyarországi és nemzetközi szervezeteket a kábítószer-probléma feltárásával, kezelésével és megoldásával kapcsolatos döntéseikben.

A drogok kipróbálásának ideje Magyarországon jellemzően a középiskolás évekre tehető, így a szakemberek az iskolai prevencióra helyezik a hangsúlyt - írta a fókuszpont.

A drogprevenciós törekvéseket áttekintő elemzés szerint a mintegy 400 iskolai program 60 százaléka közvetlenül a diákokkal foglalkozik, 40 százaléka pedagógus- vagy kortársképző program. A diákokkal foglalkozó programok többségének célja a drogokkal kapcsolatos ismeretek növelése, de emellett abban is segítenek, hogy a fiatalok megtanuljanak nemet mondani.

Mint írták, egyes tanévekben az iskolák 85 százalékában volt valamilyen prevenciós program, döntő többségükben minden évben nekirugaszkodtak. Az évtized végére a közoktatási intézmények 85 százalékában volt valamilyen szakember - iskolapszichológus, drogügyi koordinátor, egészségfejlesztő, ifjúsági orvos, vagy az iskolában rendszeresen jelen lévő védőnő - az iskolai prevenciós, egészségfejlesztési feladatok ellátására.

Ezen felül 2005-ben egy olyan modellprogram is elindult, amelyben a fiatalokat azokon a helyeken is megszólítják, ahol jellemzően a szabadidejüket töltik. Pécsett, Csepelen, Nyíregyházán és Békéscsabán például szervezett szabadidős lehetőségeket kínálnak a plázákban csellengő 13-18 éves fiatalok számára, de már hasonló programok, irodák működnek Debrecenben, Kecskeméten, Győrött és Tatabányán is.

A munkahelyeken viszont a szerfogyasztás megelőzését célzó "munkahelyi prevenciós programmal" szinte csak elvétve találkoztak a szakemberek - hangsúlyozta a fókuszpont. Mint írták, legutóbb 2009-ben - a benyújtott pályázatok csekély száma mellett - mindössze kilenc munkahelyi prevenciós program nyert támogatást. Ennek oka szerintük az, hogy a munkáltatók jellemzően munkabiztonsági kérdésnek tekintik a szerfogyasztást, ebből adódóan a probléma kezelése magatartás-szabályozási kérdésként merül fel. "Az egészségtudatosság helyett a jogi következményektől való félelem határozza meg mind a munkáltató, mind a munkavállaló magatartását a káros szerek fogyasztásával kapcsolatosan" - fogalmazott a Nemzeti Drog Fókuszpont.