Növelheti a dohányosok esélyét a veserákra a vér ólomszintje

A normálisnál nagyobb mennyiségű ólom a vérben kétszeresére emelheti a vesesejtekből kiinduló daganat kockázatát a dohányosok körében - állítják amerikai kutatók.

hirdetés

"Boncolások eredményeivel foglalkozó korábbi kutatások magasabb ólomszintet mutattak ki a veserákosok vérében" – mondta el Emily B. Southard, a Pennsylvania Állami Egyetem orvostanhallgatója. "Ezelőtt azonban nem azonosították be a magasabb ólomszintet kockázati tényezőként."

Robin Taylor Wilson adjunktussal karöltve elemezték az alfa-tokoferol, béta-karotin (ATBC) rákmegelőző program adatait. A veserák kialakulása előtt mérték meg egészséges emberek vérének ólom-, kalcium és D-vitamin-szintjét.

Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) szerint a vesesejt-karcinóma a veserák leggyakoribb formája felnőtteknél, az esetek 92 százalékában fordul elő. A Nemzeti Rákkutató Intézet (NCI) 2011-re 56 ezer új esetet jósolt, és legalább 300 ezer ember él ezzel a betegséggel az Egyesült Államok területén. Korábbi állatkísérletek során a kutatók fordított arányosságot véltek felfedezni a szervezetben felszaporodott ólom és az étrend kalciumtartalma között. Ez alátámasztja azt a feltételezést, hogy a magasabb kalciumszint csökkentheti az ólom felhalmozódását.

Bár Southard és Wilson azt is kiderítette, hogy a veserákra kevésbé hajlamos férfiak vérében több volt a kalcium, nem tudtak kimutatni jelentős összefüggést a vér ólomszintje és a kalcium, illetve a 25-hidroxi-D-vitamin mennyisége között. Ezért nem lehetett megállapítani, hogy a kalcium- vagy a D-vitamin szintje befolyásolta az ólom mennyiségével kapcsolatban megfigyelt kockázatot.

Southard és Wilson azt is ellenőrizte, hogy a résztvevők végeztek-e valaha olyan munkát, mely fokozott ólomszennyezésnek tette ki őket (bányászat, azbesztgyártás, olajfinomítás). "Nem mutatkozott jelentős eltérés a foglalkozási ártalom és a dohányos múlt tekintetében a betegek és kontrollszemélyek között, mely magyarázhatná a megfigyelt összefüggéseket" – közölték a szerzők a Cancer Epidemiology, Biomarkers and Prevention online kiadásában.


Az ATBC kutatás közel 30 000 finn dohányos férfi bevonásával készült, az 50-69 éves korosztályból, 1985 és 1988 között figyelték meg őket. Eredetileg a tüdőrák megelőzésével kapcsolatban végeztek kutatásokat. Két évtizeden át gyűjtöttek vérmintákat. Finnország adatbázist hozott létre a rákbetegek nyilvántartására, így könnyebb nyomon követni a betegeket a diagnózist követően.

Southard és Wilson az elemzést követően arra az eredményre jutott, hogy a veserákos esetek közül akinek a vérében magasabb volt a kalcium és a D-vitamin szintje, azoknál később alakult ki a betegség. "Ez az összefüggés azt sejteti, hogy a D-vitamin és a kalcium fontos biomarkerek, melyek a rák korai felismerését segíthetik" – fejtette ki Wilson. Ez nagyon fontos, mert jelenleg nincs módszer a veserák szűréséhez.

"Kimutatták, hogy a veserákosok veseszövetének ólomszintje magasabb az egészségesekéhez képest" – mondta el Southard. "Korábban ezt csak halottak esetében mutatták ki, élő embereknél nem. Most azonban kiderítettük, hogy a vér magasabb ólomszintje a vesesejt-karcinóma kockázatának teszi ki a dohányosokat. További kutatások szükségesek még nők és nemdohányzók körében, hogy megtalálják a korai felismerést segítő biomarkereket."

Szerző:

PHARMINDEX Online