OGY - Krónika 6. rész: Egészségügyi törvények

Vita az egészségügyi tárgyú törvények módosításáról

Fidesz: 2012 az átalakulás éve lesz

Kovács József (Fidesz) vezérszónoki felszólalásában elmondta: a javaslat összesen 19 törvényt módosít. Legfontosabb elemei a praxisjogról szóló szabályok megújítása, a struktúraátalakítás és a gyógyszer-finanszírozás újdonságai.

A kormánypárti politikus a leghangsúlyosabb változásnak az egészségügyi ellátórendszer struktúrájának átszervezését nevezte, amely alkalmazkodik az új közigazgatási egységekhez és így új intézmények is létrejönnek. Szerinte nem igaz, hogy 2012 az egészségügy fekete éve lesz, hanem az átalakulásé.

Kiemelte azt is, hogy a törvény megteremti az e-recept alkalmazásának jogszabályi hátterét, így az 2012-ben bevezethetővé válik. Kovács József kiemelte még a fertőző betegségek bejelentési kötelezettségének változásait, amely a tervek szerint könnyebbé teszi majd a járványok elleni védelmet.

MSZP: a helyzet kilátástalan

Garai István Levente (MSZP) szerint a javaslat gyógyszer-finanszírozási változásai miatt 2012-ben akár 500 patika is csődbe mehet. A szocialista politikus kifogásolta azt is, hogy a tervezet szerint a betegek kevesebb támogatással juthatnak gyógyszereikhez, ha életmódjukat és gyógyszer-felhasználási módjukat nem tartja megfelelőnek a szaktárca. Az ellenzéki képviselő szerint a kormány célja, hogy jövőre 83 milliárd forintot kivegyenek a gyógyszerkasszából és ezzel "egy halom pénzt" a betegek zsebéből is. Ami szerinte kimaradt a törvényből az egy olyan forrás, amely tisztességes béremelést fedezhetne az ágazaton belül az egészségügyi dolgozók elvándorlásának lassítása érdekében.

Kovács Tibor az MSZP másik vezérszónoka is arról beszélt, hogy kilátástalan helyzetben van az egészségügy. Szerinte minősíthetetlen az eljárás, hogy mindössze néhány napot biztosít a kormány arra, hogy a képviselők megismerjék a törvényjavaslatot.

A szocialista politikus leszögezte: a legfontosabb dolog, ami hiányzik a javaslatból, az a béremelés. Szerinte a debreceni és a ferencvárosi stadionra szánt forrásból 50 százalékos orvosbéremelést lehetne végrehajtani. A megyei intézmények államosításával kapcsolatban elmondta: a kormánypárti képviselőknek "fogalmuk sincs, hogy fog működni a rendszer".
Szerinte a javaslat elfogadása esetén számos gyógyszer drágább lesz, sok el fog tűnni, mert nem éri majd meg a patikáknak forgalmazni és jelentős adminisztrációs többletterhet jelent majd a patikáknak és orvosoknak.

KDNP: az egészségügy hozzáférésének biztosítását várják az új rendszertől

A KDNP szerint a törvényjavaslattól a többi közt azt várják, hogy biztosítsa az egészségügy hozzáférhetőségét és az esélyegyenlőséget, egy meghatározott szintig térítésmentes és finanszírozható legyen a rendszer. Puskás Tivadar, a párt egyik vezérszónoka szerint egy rugalmasabb információs rendszer is létrejöhet, és a háziorvosoknak területi ellátási kötelezettsége lesz.

Párttársa, Nagy Kálmán az MSZP-s vezérszónokok által elmondottakra reflektálva azt hangsúlyozta: nem érti, miért szidják ezt a javaslatot, amikor korábban ennél jóval nagyobb költségkivonást tartalmazó törvényeket is megszavaztak. Hozzátette, hogy építőkockánként kell újraépíteni az egészségügyet, és vitathatatlan, hogy a szektorban dolgozók a válság miatt nagyon nehéz helyzetbe kerültek.

Ez a javaslat nem a magánzsebekbe folyatja el a pénzt, nem privatizál kórházakat, nem hoz létre gyógyszertár-láncokat és nem preferálja a profitszerző tevékenységet. Ezzel szemben Nagy Kálmán elmondása szerint megpróbálja a rendszert úgy módosítani, hogy annak minden eleme a helyére kerüljön, és gazdaságos, méretarányos legyen.

Jobbik: nem oldódnak meg az egészségügy alapvető problémái

A Jobbik szerint a javaslat nem irányul, nem irányulhat az egészségügy alapvető problémáinak megoldására, mert nincs költségvetési fedezete. Egyes részterületeken azonban szükséges kérdéseket jól szabályoz, és lépéseket tesz a kormányzati egészségpolitika kialakítása érdekében is.

Gyenes Géza vezérszónoki hozzászólásában kifejtette, hogy az egészségügynek, a hatóságoknak és a finanszírozóknak is nagy szüksége van a statisztikákra, és olyan rendelkezésre is szükség lenne, amely a kezelőorvosoknak biztosít hozzáférést az általuk kezelt betegek egészségügyi adatairól.

A képviselő szerint az új grémium, a Nemzeti Beteg Fórum létrehozása, és annak működése kétséges, mivel a korábbi Egészségügyi Kerekasztalnak "sem volt sok értelme."
Frakciótársa, Kiss Sándor azt mondta, örvendetes, hogy lehetővé válik az elektronikus vény bevezetése, az egészségügyi hatóság szakembere is végezhet próbavásárlásokat, illetve fontos a betegregiszter bevezetése.

Az LMP a javaslat nagyobb részével egyetért

Szilágyi László (LMP) vezérszónoki felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényjavaslat nagyobb része elfogadható, a céljával egyetértenek. Aggályosnak nevezte, hogy nem akarják automatikusan átvenni az államhoz kerülő megyei egészségügyi dolgozókat, és úgy tűnik, sok olyan dolog történik az államtitkár akaratán kívül, amely beárnyékolja a javaslatot.

Szerinte kérdés, hogy fejlődik-e a javaslat elfogadása nyomán a humántőke minősége, egészségesebbek lesznek-e az emberek, fejlődik-e az egészségtudatosság. További fontos szempont, hogy igazságosabb lesz-e az egészségügy, érvényesül-e az egyenlő hozzáférés elve. Szerinte ebben pozitív irányba történhet elmozdulás a törvény életbe lépését követően.

Szilágyi László szerint a javaslat nem foglalkozik a megelőzés kérdésével, de az elvonások miatt "a legjobb szándékkal sem" lehet erősíteni az egészségügyet.