Online világ: a viselkedéspszichológia a webadat-forradalom élén?

Az elmúlt 50 évben az egészséggel és fizikai jól-léttel kapcsolatba hozható betegségek és halálozás aránya folyamatosan nő, viszont e kimenetelek nyomon követése nem változott. A kutatók sokszor ma is ott tartanak, hogy kérdőíveket küldenek, felméréseket készítenek. A felméréseknek számos ismert korlátja van: a válaszadók vonakodása, a szociális vágyakból fakadó hibák, a pontos válaszadás elégtelensége, adatgyűjtési, adatelérési hibák, jogi akadályok stb.

Legfontosabb ezek között talán az, hogy a vizsgálatok költségesek, és számos vonatkozást nem, vagy kevéssé érintenek (pl. a Behavioral Risk Factor Surveillance System-ben csak minden második évben szerepelnek kérdések a klinikai depressziót illetően). A klasszikus felmérésekkel kapcsolatos helyzet romlani látszik, javulni valószínűleg csak későbben fog. Ennek megoldására a viselkedéspszichológia a webes adatok felé fordult.

Mi minden támogatja ezt az álláspontot?

1. A viselkedéspszichológia a mentális problémák megfigyelését, manifesztációit feltételezi, igényli. Online ezt könnyebb megoldani, megbízhatóbb, és hatékonyabb, mint a felmérésekkel, ahol sok passzív kimenetel is adódik. Lássunk erre is egy példát. A 2008-2011 közötti amerikai recesszió idején a szisztematikus Google keresések, és azok tartalma milyen prevalenciákra utalt: a gyomorfekéllyel kapcsolatos tünetek a recesszió idején pl. 228%-kal magasabbak voltak (95% CI, 35%-363%) az elvártnál, de emelkedett az arrhythmia, a pangásos szívbetegség, és egyes fájdalommal járó állapotok (fejfájás, fogfájás, hátfájdalom) gyakorisága is. Látható, hogy a webadatok hipotézismentes betekintést nyújtanak százféle szisztémás adattípusba, és ez hasznosabbnak tűnik, mint egyes kimenetelek előre történő tudatos kiválasztása.

2. A webadatok nemcsak az egyénre vonatkoznak, hiszen az online válaszadás egyfajta szociális kontextusban történik. Az online hálózatokból kiderül pl. hogyan terjednek szociális normák, és ezek hogyan befolyásolják egészségünket. Egy élő példa az obesitassal kapcsolatosan: számos facebook poszt tévénézésre motivált – míg számos más poszt épp a mozgás, a fizikai aktivitás fontosságára hívta fel a figyelmet. A szociális támogatás koncepciói is kifejezésre jutnak a weben, mint pl. a Twitteren a gondozással kapcsolatos kérdések. Az bizonyos, hogy a viselkedéspszichológia elmozdulóban van a pusztán helyi adatokkal kapcsolatos tevékenység felől az online kapcsolatokon alapuló kontextusok vizsgálata felé.

3. A webadatok használata az egyetlen lehetőség a viselkedéspszichológiában a valós idejű (real time) kapcsolatok alkalmazására. Roppant gyorsan zajlik mindez, hiszen a webadatok (szinte) azonnal elérhetőek, nincs mondjuk egy egyéves szünet a felmérés készítése és az eredmények közlése között. Szociális eseményekhez, rendezvényekhez kapcsolódó online adatgyűjtések is valós idejű visszajelzéseket adhatnak. Ez az erőforrás-felhasználás szempontjából sem elhanyagolható tényező. Egy példa: 2011-ben a dohányzással kapcsolatos újságok vitatták a snus nevű füstmentes termék hasznát, az e-cigarettára sokkal több volt a google-keresések száma, mint bármely más dohányzási alternatív megoldásra (a snus-t is beleértve).

4. Mivel a legtöbb hipotézis meglévő adatokon alapul, a webadatok is hasznos forrásai lehetnek egy-egy új hipotézisnek. A viselkedéspszichológia számos hipotézise közvetlen adatkapcsolatokkal bír, és csak a nagyközönség számára tűnik mindez esetlegesnek. Egy érdekes, szokatlannak tűnő példa: számos vizsgálat szerint a mentális problémák szezonalitást mutatnak. Miért? A hagyományos nyomon követés természetesen nyilvántartja az alanyok születési időpontját, egyes mentális problémák viszont elég ritkák ahhoz hogy szezonalitásuk, súlyosságuk statisztikailag kimutatható legyen. Új megvilágításban láthatunk ilyen problémát pl. hogy a skizofréniának lehet szezonalitása? Online felmérések szerint a skizofrénia tünetei (és 8 egyéb kimenetel) a téli hónapokban voltak a legjellemzőbbek. Melyik a "legegészségesebb" nap? Online felmérések szerint a dohányzásról való leszokás hétfőnként kulminál… A viselkedéspszichológia számára alapvető fontosságú, hogy ne limitált mennyiségű adattal dolgozzon, és ennek jó lehetősége az online adatgyűjtés.

5. A viselkedéspszichológia számos intézkedése beavatkozása (alapjaiban) változtathat az emberi hozzáálláson egyes kérdésekhez. Egy jellemző példa: a brazil elnök, Lula gégerákja azonnali változásokat hozott az országban a dohányzás konntrolljával kapcsolatosan, és jelenleg Brazília a vezet a világon a dohányzásmentesség kérdésében. A médiatartalmak prospektív elemzésekor kitűnik milyen költséghatékonyságot eredményezhet egy-egy ilyen online közzétett hír, esemény.

Természetesen kritika is éri a webes adatgyűjtést. Azt mondják, hogy a web újdonság-ereje csökken, mivel egyre több ember megy fel az online felületekre. Számos vizsgálat szerint online adatokból, kisebb populációkból jól lehet a teljes populáció szokásaira, a trendekre következtetni. Számítógépes technológiákkal azonosítható pl. a Twitter accounttal rendelkező személyek nemek, végzettsége, etnikuma. Ha ezt tovább gondoljuk, olyan mennyiségű valid és jóminőségű hasznos információ fogja elérni a viselkedéspszichológiát, hogy egyre nagyobb haszna lesz az online adatoknak - a hagyományos adatokhoz képest.

Amerika-szerte - és más országokban is - a digitális lábnyomok milliárdjai jó lehetőséget kínálnak az evidencián alapuló orvoslás további megerősítésére. Úgy tűnik, hogy mégis talán a viselkedéspszichológia, viselkedésmedicina nyer a legtöbbet az online világban, és ez alapvető kérdés (már most is) a web generálta forradalmi átalakulás során.

http://jama.jamanetwork.com/article.aspx?articleid=1838433