Országgyűlés-jogalkotás OGY - Krónika 4. rész (rokkantellátások)

A KDNP szerint nem a megtakarítási igény szülte a javaslatot

Nagy Kálmán, a kereszténydemokraták vezérszónoka arról beszélt, hogy a megváltozott munkaképességűek ellátási rendszerét nem a Széll Kálmán-tervben foglaltak miatt akarják megváltoztatni. Szerinte a módosítások vezérgondolata, hogy nem élhet teljes értékű életet, aki nem tesz a másikért, ezért hangsúlyozzák a munka fontosságát.
Elmondta, hogy orvosként leukémiás gyerekeket gyógyít, és közülük sokan 18 évesen, bár egészségesek, rokkantellátásra jelentkeznek. Beszámolója szerint sokukat győzködni kell, hogy korábbi betegségüket "tagadják le", és álljanak munkába, noha a jelenlegi rendszerben ezt elkerülhetik, ami Nagy Kálmán szerint jól példázza, hogy azon változtatni kell.
A szocialisták vezérszónoki felszólalására reagálva a KDNP-s politikus Gyurcsány Ferencet idézte, mondván, miniszterelnökként botránynak nevezte, hogy minden harmadik nyugdíjas rokkantnyugdíjas, és közülük minden második aktív korú.
Szólt arról, hogy a rehabilitációt a munkaerőpiacra visszavezető útnak tekintik. Szavai szerint erre "ráléptetni" erkölcsi kérdés is, nemcsak munkajogi. Vannak, akik semmilyen munkát nem tudnak végezni, őket "részvéttel és szeretettel kell körülvenni", a törvényjavaslat célja ugyanakkor, hogy mindenki más kamatoztathassa képességeit - fűzte hozzá.

Jobbik: a kormány a kollektív bűnösség elvét érvényesíti

A jobbikos Vágó Sebestyén azt emelte ki, hogy Nagy Kálmán szavaival szemben az indítványt nagy részben a rokkantellátásokra szánt összeg csökkentését célul tűző Széll Kálmán-terv motiválta. Hozzátette azonban: az, hogy az ellátásokat a nyugdíjalap helyett a társadalombiztosítási kasszából - vagyis "az egyik zseb helyett a másikból" - fizetik majd, nem oldja meg a problémát.
Bírálta a törvényjavaslatot, amiért szerinte a kollektív bűnösség elvéből indul ki, és nemcsak a rokkantellátással visszaélő potyautasokat próbálja kiszűrni. Beszélt arról is, hogy sokan nem fognak jelentkezni a kötelező felülvizsgálaton, miközben lesznek olyanok, akiket bár kellene, mégsem köteleznek erre.
A szociális tárgyú törvények változásával kapcsolatban azt kifogásolta, hogy a kétezer lakosúnál kisebb településeken nem lesz kötelező a családsegítés, illetve nem lesz kötelező feladat az idősek nappali ellátása sem.

LMP: a javaslat elszegényedést indíthat el

Szabó Tímea, az LMP vezérszónoka azt mondta, hogy az érintettek meglepődve állnak a törvénymódosítás előtt, ami "nem csoda", mert kihagyták őket az egyeztetésből.
A képviselő szerint a kormány az elmúlt húsz év költekezésének és pazarlásának bűnét a megváltozott munkaképességű emberekre próbálja "finoman" áthárítani. Hozzátette, hogy a változás után a jogszabály számukra nem biztosítja a létfenntartásához szükséges ellátást, miközben az egészségkárosodottak megélhetési költségei egyébként is magasabbak.
A képviselő azt is mondta, hogy a természetben nyújtott támogatások, amelyek összege akár a segély 60 százalékát is elérhetik, kiskorúsítják a rászorulókat.
Párttársa, Kaufer Virág a javaslattal kapcsolatban az LMP legnagyobb problémájának nevezte, hogy a "kormány ismét a rászorulók életével játszik". Hangsúlyozta, hogy a kabinet egy gyenge érdekérvényesítő képességű, rossz helyzetben lévő csoport életét keseríti meg az indítvánnyal.
A jogszabály jelenlegi formájában csak egy elszegényedési folyamat elindítására alkalmas - mondta a politikus. Hozzátette, a törvényt úgy nyújtották be, hogy közben nem készült el a megváltozott munkaképességűek rehabilitációjáról szóló stratégia. Problémaként említette, hogy a megváltozott munkaképességűek ellátásai jövedelempótló jellegűek lesznek.

A levezető elnök a vitát elnapolta, az szerda este folytatódik a képviselői hozzászólásokkal.