Országgyűlés: vitanap az egészségügy helyzetéről

Az egészségügyért felelős államtitkár az ágazati fejlesztéseket méltatta, ugyanakkor jelezte, hogy továbbra is feszültségek vannak az egészségügyi kiadásokat és a humánerőforrást illetően. Zombor Gábor az egészségügy helyzetéről szóló parlamenti vitanapon az OECD 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó jelentésének megállapításait ismertette, utalva arra, hogy a vizsgált időszakban emelkedett az elégedettségi arány, azonban a közvélekedés ennél negatívabb képet mutat.

Az államtitkár szavai szerint az állam GDP-arányosan 8 százalékot költ az ágazatra, ami elmarad az európai átlagtól, azonban régiós összevetésben megegyezik a szlovákkal és magasabb, mint a cseh és a lengyel mutató. Hozzátette, hogy a gyógyító-megelőző kassza az elmúlt tíz évben 694 milliárdról csaknem 1000 milliárdra nőtt.

Zombor Gábor kiemelte, hogy az elmúlt időszakban komoly előrelépés volt az infrastruktúra fejlesztésében és a műszerbeszerzésben, ezek értéke megközelíti az 500 milliárd forintot. A rendszerváltás és 2008 között összesen alig 200 milliárd forintot fordítottak erre, és a 80-as évek óta nem épült új kórház - jegyezte meg.

Az államtitkár problémaként jelölte meg, hogy a központi régió csak kis mértékben részesülhetett a fejlesztési forrásokból, emiatt nagy különbségek alakultak ki a vidéki, valamint a Pest megyei és budapesti intézmények ellátási körülményei között. Kiállt az új budapesti kórház felépítése és a Heim Pál Gyermekkórház teljes rekonstrukciója mellett.

Zombor Gábor a következő időszak irányai között beszélt arról, hogy nővérszállók felújítására 15 milliárd forintot szánnak, s az egyetemi képzéshez szükséges laborokra is jelentős forrásokat fordítanak.
Kitért arra is, hogy az OECD alacsonynak tartja a közkiadásokat, amit részben az ágazatban dolgozók alacsony bére, részben a kórházi ellátás alacsony finanszírozottsága magyaráz. Értékelése szerint a legnagyobb feszültségek a humánerőforrást illően vannak, ugyanakkor kiemelte, hogy az orvosok, szakdolgozók elvándorlása lelassult, megállt. Problémának nevezte azt is, hogy 1917 orvosi és 4088 szakdolgozói álláshely, továbbá 284 praxis és 345 védőnői körzet is betöltetlen. Zombor Gábor ismertette az átlagkereseteket is, utalva arra, hogy azok 2006 és 2010 között reálértéken 13 százalékkal csökkentek, s még nem jutottak vissza a teljes értékükre.

Az államtitkár jelezte, hogy az ágazati béremelés további lépései a 2016-os költségvetési javaslatban is szerepelnek, ugyanakkor tudja, hogy további lépéseket is tenni kell.

A kórházcentrikusság és a várólisták csökkentése érdekében komoly előrelépésnek nevezte, hogy 250 százalékkal nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya, szerinte ezek további növelésével fokozható a hatékonyság.

Fidesz: közös munka kell a stabil működéshez

Bene Ildikó, a Fidesz vezérszónoka méltatta a rezidensek és szakgyógyszerészek elvándorlásának megfékezését és üdvözölte, hogy plusz forrást kapnak a fiatal szakorvosok. Felidézte, hogy az egészségügy volt az első, amelyben a kormány programot indított a bérfejlesztésre, ami 95 ezer dolgozót érintett és a 2016-os büdzsé is fedezetet ad rá. A bérfejlesztés folytatását jogos elvárásnak nevezte.
A kormánypárti politikus kiemelt feladatként beszélt az alapellátás fejlesztéséről, és méltatta az 500 milliárd forint értékben zajló beruházásokat, amelyek egyebek mellett a sürgősségi, onkológiai és gyermekellátásra koncentrálnak. Hozzátette, hogy a mentőszolgálat 300 új járművet szerzett be, 22 új mentőállomás épült, 60-at pedig korszerűsítettek. Az Eurotransplanthoz csatlakozást mérföldkőnek nevezte.
Bene Ildikó célként jelölte meg az egészségtudatos magatartás ösztönzését és a területi egyenlőségek csökkentését. Példaértékűnek tartja, hogy az ingyenes védőoltások és szűrővizsgálatok köre bővült, és fontos lépésként értékelte a népegészségügyi termékadót és az élelmiszerekben található transzzsírsavak minimálisra csökkentését.
Azt mondta: még sokat kell dolgozni azon, hogy stabil állami egészségügyi rendszer működjön, a ciklusokon átívelő feladathoz együttműködést szorgalmazott.

MSZP: a kormány nem kezeli nemzeti ügyként az egészségügyet

Tukacs István, az MSZP vezérszónoka azt mondta, az egészségügy elérte teljesítőképessége végső határát. Szerinte nagy a baj, nem kezelik nemzeti ügyként az egészségügyet, a kormánynak nincs egészségpolitikája. Hiányolta az egyeztetést az ellenzékkel, egyben betegelvű egészségügyet sürgetett.
Javaslataik között említette az azonnali 50 százalékos egyszeri béremelést az egészségügyi dolgozóknak, majd három éven belül 100 százalékos emelést.
A szocialista párt másik vezérszónoka, Szakács László arról beszélt, hogy az orvosok külföldre mennek, a mentősöknek és az ápolóknak másod- és harmadállásokat kell vállalniuk.
Felhívta a figyelmet arra, hogy míg Romániában és Szlovákiában fejenként 2000 dollárt költenek egészségügyre, Magyarországon 1800 dollárt. Az egészségügyre kellene költeni, oda irányítani a forrásokat, nem cégeket vásárolni - mondta.

KDNP: a kormány elkötelezett az egészségügyi helyzet javítása mellett

Móring József Attila, a KDNP vezérszónoka hangsúlyozta: a kormány elkötelezett az ország egészségügyi helyzetének javítása mellett, hogy folyamatosan javuljon a lakosság egészségügyi állapota. Szavai szerint az egészségpolitikában a népegészségügyi szemlélet került a középpontba.
Az ágazatban elért eredmények között említette, hogy 2012 és 2014 között több mint 1500 gyógyszer ára csökkent átlagosan 35 százalékkal, bevezették az eszközfinanszírozási támogatást, ösztöndíjakat kapnak a rezidensek, 2010-2014 között 300 új mentőautót adtak át, mentőállomások épülnek, a várólisták pedig csökkennek.
A kereszténydemokrata politikus kiemelte: a fejlesztési források legnagyobb hányada a fekvőbeteg-ellátás megújítását, az onkológiai ellátás korszerűsítését segítette elő.

Jobbik: könyörtelenül fel kell mérni a problémákat

Lukács László, a Jobbik vezérszónoka felszólalását azzal kezdte, hogy bár korábban szinte minden kormány meghirdetett egy egészségügyi reformot, az mindig kifulladt, és a változások nem értek el a betegekig, orvosokig, hanem már az államigazgatás szintjén elbuktak.
A Jobbik ebből tanulva úgy nyúlna az egészségügyhöz, hogy elsőként "könyörtelenül felméri" a problémákat - fogalmazott, hozzátéve, az ágazat egyik legsürgetőbb gondja a dolgozók bérrendezése.
Hangsúlyozta, olyan életpályamodellre van szükség, amelyben felszámolják az egészségügyi munkavállalásban most tapasztalható "feudális viszonyokat". Emellett a hálapénzt, továbbá a szakmai megbecsülés ebből fakadó hiányát is meg kell szüntetni - folytatta Lukács László. Kitért arra is, hogy az európai uniós forrásokat nem megfelelően használták fel az egészségügyben, hiszen a támogatásokat "betonba öntötték", ahelyett, hogy fenntartható rendszert próbáltak volna meg kialakítani.

LMP: a kormány nem teketóriázhat tovább

Az LMP vezérszónoka, Ikotity István azon reményének adott hangot, hogy a vitanap segít abban, hogy a kormány figyelmét felhívják arra: nem teketóriázhat tovább, azonnal változtatni kell az egészségügy rendszerén.
Az ellenzéki képviselő szerint ehhez elsőként a kabinetnek is be kell látnia, hogy nem érvényesül az egészséghez fűződő alkotmányos alapjog, hiszen huszonöt év "mellényúlásai után" nem létezik mindenkinek ingyenesen elérhető ingyenes egészségügy, a gyógyulás esélyét így alapvetően a "pénztárca vastagsága" határozza meg.
Ikotity István azt mondta, a Fidesz ellenzékben tett ígéretei ellenére 2010 után is folytatta az egészségügy "lezüllesztését".
Az egészségügy legnagyobb problémája az, ami Magyarországé: a "dolgozói szegénység" - fogalmazott, majd azt kérdezte a kormányoldaltól, hogy rendben valónak találják-e, hogy az ápolók nettó fizetése sokszor százezer forint alatt van, az orvosok átlagfizetése pedig bruttó 222 ezer forint és emellett "harcolni kell a túlórapénzek kifizetéséért".

Fidesz: a foglalkoztatás növekedése javítja az egészségügy helyzetét is

A képviselőként elsőként felszólaló Pósán László (Fidesz) hangsúlyozta, a foglalkoztatás helyzete az egészségügy szempontjából is rendkívül fontos, hiszen a költségvetésbe befolyó járulékok összege meghatározó a kórházaknak és klinikáknak.
Szólt arról is, hogy a fekvőbeteg-ellátás után járó finanszírozási egységet a tizenkét éve változatlan 153 ezer forintról 180 ezer forintra kellene emelni ahhoz, hogy az egészségügyi intézmények felszámolhassák pénzügyi hiányukat.
Molnár Ágnes (Fidesz) azt mondta, hogy az egészségügy működik, a betegellátás folyamatos, méghozzá az év 365 napján, a betegek pedig ingyen jutnak hozzá. Ha az MSZP-kormányok megtették volna a szükséges lépéseket, akkor 2010-ben már csak "finom korrekciót" kellett volna végrehajtani az egészségügyön - folytatta. 2010-ben viszont népegészségügyi, ellátórendszeri és humánerőforrás-válság volt - jelentette ki.

MSZP: stadionban senki nem gyógyult még meg

Korózs Lajos (MSZP) azzal kezdte, hogy "stadionban még nem gyógyult meg senki". A politikus kijelentette, az nincs rendjén, hogy járóbetegként a laborvizsgálatokra heteket, hónapokat kell várni.
Frakciótársa, Gúr Nándor arra kérte a kormányt, hogy az egészségügy területén is változtasson a jövő évi költségvetési előirányzat összegén, ellenkező esetben nem lehet majd csökkenteni a várólistákat. Az ellenzéki politikus kezdeményezte továbbá például a vastagbélrák megelőzésének nagyobb támogatását, amivel szerinte rengeteg embert lehetne megmenteni.