Prosztatarák kezelése: hol tartunk jelenleg?
A Lancet rövid összefoglalója a prosztatarák diagnosztikáját és korszerű terápiáját illetően.
Az elmúlt évtizedben jelentős előrelépés történt a prosztatarák kezelését illetően. Ma már alaposabban ismerjük a betegség genetikai alapjait a ritka de magas kockázatú BRCA2, HOXB13 mutációkat, a kis kockázatú, de gyakori alléleket, melyekből eddig 77-félét azonosítottak.
Ezek alapján elvégezhető a kockázatnak kitett betegek célzott szűrése. Ez különösen azért fontos, mivel a PSA-alapú prosztatarák szűrés ellentmondásos, magas arányú a túldiagnosztizáltság, sok a feleslegesen elvégzett biopsia, annak ellenére, hogy a mortalitás ezáltal csökkenthető.
A prosztatarák osztályozása különböző molekuláris altípusokat különít el: pl. a közösen exkluzív ETS-génfúzió-pozitív és SPINK1-overexpresszáló, CHD1-vesztő daganatokat, a betegek így jól stratifikálhatóak különböző kezelési, menedzselési stratégiák mentén.
Jelenleg mondhatjuk, hogy a lokalizált kórképnek is egyénenként változó a prognózisa és kezelése, a megfigyeléstől kezdődően a radikális sebészi eljárásokig bezárólag. Kevés a jó minőségű randomizált vizsgálat, amely releváns eredménnyel szolgál a kezelést illetően.
Alapvetően javult viszont a metasztatizáló prosztatarákos betegek túlélési esélye az androgén-deprivációs terápiával (castratio-rezisztens prosztatarák esetén). A docetaxel mellett, mely már több mint 10 éve használatos a terápiában, az utóbbi 4 évben 5 új gyógyszer jelent meg, amelyek hatásosnak bizonyultak a teljes túlélés növelését illetően esetén.
A terápiás paletta gyors változása miatt nem rendelkezünk igazán robusztus adatokkal a betegek kiválasztását illetően a castratio-rezisztens prosztatarák terápiája, vagy a leghatásosabb terápiás szekvencia kapcsán. Ezen túl, az új gyógyszerek alkalmazásának magas a költségigénye, ez elterjedésük komoly gátját jelenti napjainkban.
A perszonalizált terápia továbbfejlesztését jelentős mértékben segítik majd a klinikai vizsgálatokból, transzlációs medicinából származó további, újabb adatok.
http://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736%2814%2961947-4/fulltext
