Prosztatarák-szűrés: miről tájékoztatnak a PSA-méréssel kapcsolatos evidenciák?
A prosztatarák-szűréssel kapcsolatosan ellentmondásosnak látszanak a PSA-mérésre vonatkozó evidenciák. Kérdés: randomizált klinikai vizsgálatok és modellvizsgálatok szerint hasznosabb-e a PSA-szűrés alapján vagy anélkül történő daganat-mortalitás-elemzés, a várható előnyök és kockázatok megítélése.
Módszerek
Meta-analízis: 1. a MEDLINE, EMBASE, és Cochrane Register of Controlled Trials vonatkozó klinikai vizsgálatainak áttekintése (2010-2013). 2. az EMBASE és MEDLINE adatati modellvizsgálatokra vonatkozóan, ahol két nagy randomizált vizsgálat eredményeinek kiterjesztése történt. Az American Heart Association Evidence-Based Scoring rendszerét alkalmazták az evidencia szintjének megállapításakor.
Eredmények
A PSA-szűrést illetően 2 nagy randomizált vizsgálat eredményeit vették figyelembe: a Prostate, Lung, Colorectal and Ovarian (PLCO) screening trial, valamint a European Randomized Study of Screening for Prostate Cancer (ERSPC) adatait.
Az előbbi vizsgálat (PLCO) azt mutatta, hogy a szűrővizsgálaton átesett csoportban nőtt a daganat-incidencia: [RR], 1,12; 95% CI, 1,07-1,17, de a dagantspecifikus mortalitás megítélése nem lett kedvezőbb a PSA-szűrést követően, 13 éves nyomon követési adatok szerint (RR, 1,09; 95% CI, 0,87-1,36).
Az utóbbi vizsgálat (ERSPC) eredményei szerint a PSA-szűrés mellett magasabb volt a daganat-incidencia (RR, 1,63; 95% CI, 1,57-1,69) és a prosztatarák-specifikus halálozás kockázata is javult, 11 év nyomon követés után (RR, 0,79; 95% CI, 0,68-0,91). Az ERSPC szerint 37 tovább férfibeteg szűrési adatai szükségesek ahhoz, hogy eggyel csökkenthető legyen a prosztatarák-halálozás kockázata, 11 év nyomon követés után, az 55-69 éves korcsoportban (B-szintű evidencia a prosztatarák mortalitást illetően). A szűréssel kapcsolatos károsodás lehet a fals pozitív eredmény, a biopsziával és kezeléssel összefüggő szövődmények.
A modellvizsgálatok eredményei szerint a fent leírt, további férfibetegekre vonatkozó magas ráta hosszabb nyomon követési időszakot figyelembe véve – csökkenthető. (B-szintű evidencia).
Következtetés
A meglévő evidenciák alapján az 55-69 éves férfiak korcsoportjában fontos a PSA-szűrés előnyeit és hátrányait megvitatni. Csak határozott preferenciák ismeretében érdemes a PSA-szűrést elvégezni. Egyéb stratégiák a szűrési kockázatok csökkentésére: kétévenként végzett szűrés, a biopsziánál magasabb PSA-küszöbérték definiálása, újonnan diagnosztizált prosztatarák esetén konzervatív kezelés alkalmazása.
http://jama.jamanetwork.com/article.aspx?articleid=1841972
Szponzorált tartalom
