Régi, de jó…
Három brit vegyész és farmakológus a rheumatoid arthritis hosszú távú kezelésére alkalmas szert keresve több mint 600 vegyület 8 éven át történő tesztelése után tették le voksukat a 2-(4-izobutil-fenil)propionsav mellett. Ez 1961-ben történt, és 1962-ben meg is kapták a szabadalmat az általuk később ibuprofénnak elnevezett vegyületre1.
