Sinusitis és antibiotikumok
Az IDSA, az amerikai infektológiai társaság legújabb irányelvei többek között taglalják az akut viralis sinusitis és az "önkorlátozó" bakteriális fertőzések kapcsán az indokolatlan antibiotikum-alkalmazást is. Ezzel gyakorlatilag minden kolléga egyetérthet, ne növeljük feleslegesen a bakteriális rezisztenciát.
A sinusitis egyértelműen a melléküregek gyulladása, míg rhinosinusitis esetén az orrnyálkahártya is érintett. A kezeletlen akut sinusitisek mintegy 80%-a magától is meggyógyul. Az esetek majd teljességében, közel 98%-ban vírusfertőzés okozza, az USA-ban a felnőtt populáció 14%-a szenved évente e betegségben.
Annak ellenére, hogy vírusetiológiájú, számos esetben mégis kap a beteg antibiotikumot, ami egyrészt utal a beteg elvárásaira, másrészt pedig arra, hogy a háziorvosi gyakorlatban a viralis ill. bakteriális sinusitis elkülönítése nem egyszerű. Az elsődleges ellátásban a sinusitis az 5. leggyakoribb ok, amiért antibiotikum felírásra kerül.
A sinusitis kezelésére léteznek irányelvek, de az IDSA által publikált új terápiás irányelv az első, amely a GRADE rendszert alkalmazza, (grading of recommendations assessment, development, and evaluation) tekintsünk be ennek részleteibe röviden.
Az irányelv alapvetése, hogy a felnőtt- és gyermekkori akut bakteriális rhinosinusitissel foglalkozik elsősorban. Felismeri, hogy a háziorvosi gyakorlatban antibiotikummal kezelt viralis esetek ellátása inadekvát, és jobban kell alapozni a klinikai tünetekre.
Akkor tekinthető bakteriális eredetűnek a sinusitis, ha a tünetek kb. 10 napja fennállnak, ha súlyosak (magas láz, purulens orrváladékozás, 3-4 napja tartó arcfájdalom), vagy ha a tünetek romló jelleget mutatnak (láz fellépése, fejfájás, 5-6 nappal a viralis fertőzés kezdete után fokozottabb orrváladékozás, mely eleinte javulni látszott.) Javasolt az (antibiotikus) terápiával a kb. 7 napig tartó várakozás.
Az IDSA irányelve szerint a felnőttkori bakteriális sinusitis kezelésére 5-7 napos antibiotikum kezelés javasolt (a korábbi irányelv 10-14 napot írt elő), mindez a rezisztencia csökkentésének érdekében. Az irányelv javasolja a korábban alkalmazott amoxicillin helyett az amoxicillin-clavulanate kombináció adását.
A GRADE rendszer ajánlása az amoxicillin-clavulanate adására felnőttekben "gyenge, alacsony" evidenciájú, gyermekekben "erős, közepes" evidenciával bír, és főként a klinikai megfigyeléseken alapul a H. influenzaeval és M. catarrhalissal szembeni ?-laktamáz rezisztencia alapján, mintsem klinikai vizsgálatokból származó evidenciákon. Más országokban természetesen figyelembe kell venni a bakteriális rezisztencia helyi viszonyait.
Az IDSA ajánlásainak másik jellemzője, hogy bakteriális sinusitisben nem javasolja a decongestansok és antihistaminok alkalmazását. Az NHS guideline-ok megengedik a decongestansok (de nem az antihistaminok) rövid távú alkalmazását, míg a kanadai irányelvek szerint a decongestansok adhatóak, mivel enyhítik a tüneteket.
Az akut viralis sinusitises beteg orvostól való csalódott távozását így némiképp enyhítheti az a tény, hogy az IDSA irányelv megengedő e tekintetben: a decongestansok és antihistaminok mérsékelhetik a tüneteket.
http://www.thelancet.com/journals/laninf/article/PIIS1473-3099%2812%2970095-6/fulltext
